Patrick

Szeptember 24.-en 6.39-kor latta meg a kora reggeli napvilagot, a bristoli Southmead korhazban, ugyanott, ahol 2 kis batyja is. 2975 grammal, es mint kesobb nagy rabeszelesek hatasara kiderult, kb 49 cm-rel szuletett, alig picivel de a legnagyobbkent a 3 kozul.
Tortenet kezdete: hajnali 1-kor megint eros osszehuzodasokra ebredtem, eleinte nem is nagyon tartottam izgalmasnak, hiszen hetek ota nagyon sokszor ereztem mar ezt, es mindig elmult par ora mulva. De valami azt sugta, most is erdemes figyelnem az orat...ha mar aludni ugysem tudok. 3-szor 9-10 percesek, utana surusodtek, erosodtek, de eleg rendszertelennek tuntek a gorcsok. Egy ora mulva viszont jott par egesz eros, innentol elkezdtem komolyabban venni a dolgokat :)Ra fel oraval mar eros 3 percesek voltak, aztan megint csak 10 percesek...de mar biztosra vettem, EZ AZ A NAP...
2.45-kor felkeltem keszulodni, erre Sanyi is felebredt, bar ot meg nem akartam ebreszteni, de mivel latta, komolyan veszem a dolgokat, o sem birt visszaaludni az izgalomtol. Egyutt elkezdtunk keszulodni. Fiuknak ruhat elokesziteni, Kevinnek valtopizsit es agynemut, ha baleset tortenne ejjel...a korhazi taskaba az utso dolgokat...kozben a jarkalastol meg erosebb 2 percesekke valtak.
3.15-kor felhivtuk a korhazat es a baratunkat, akit babysitternek hivtunk at (SZULESZNO volt regen, neki 4 nagyobb gyermeke van) Nehezen vettek fel a telefont, de vegul hamar atert, jo komas szemekkel :) Nemsokkal utana elindultunk. En ugy ereztem, ugyanolyan eros 3 perceseim vannak, mint Kevinnel amikor beindultunk, tehat biztos voltam benne, hogy celegyenesben vagyunk. Utolag kiderult, Rachel (a "babysitterunk")magaban biztosra vette, hogy meg visszajovunk, mert egyaltalan nem latta rajtam, hogy "vajudnek"...tul jol turom ezeket az osszehuzodasokat. :)
4.10 korul ertunk a korhazba. Szep lassan zajlott korulottunk az elokeszitesem. Lassan bevezettek a szuloszobaba (vagy csak vizsgalo? ki tudja, mindenesetre ugyanugy mint Kevinnel, abban a szobaban szultem, ahova elsore bevezettek) Tanulo szuleszno jott,(kesobb megerkezett az igazi is) atnezte a konyvemet, kerdezoskodott, adatokat irt fel, vegul monitorra kapcsolt (baba szivhangjat figyelni), amin tobb mint fel orat voltam, mert addig nem vehette le, amig vissza nem ert a rendes szuleszno is, akit eppen surgos ugyhoz hivtak...A monitorozas eredmenye: nagyjabol 2-3 osszehuzodas 10 percenkent, es nem eleg rendszeres es (szerintuk) nem eleg eros, tehat meg "nem vajudok", es igy nem lehet tudni, milyen messzire vagyok a vegetol, milyen tempoban fogok tagulni, stb...
5.50-kor megvizsgaltak, 5 cm-re voltam nyitva, tehat feluton voltam(kb 5 ora alatt jutottam el)
A fajasokat meg mindig ugy turtem, hogy eszre sem vettek rajtam, mikor jonnek, csak becsuktam a szemem, de nem adtam ki semmilyen hangot....Ezert azt javasoltak, setaljak, vagy uljek labdara, hogy felgyorsitsuk es utana ujra megvizsgalnak, hogy alakulok. Labdat valasztottam, gondoltam kiprobalom, annyian dicsertek...Ezen azonnal felerosodtek a fajasok, rogton hagngosan kezdtem sohajtozni, ekkor mar csak Sanyival voltunk kettesben. Mondtam, hogy azonnal hivassa az anesztezilogust, mert epiduralt AKAROK, MOOOOOST!!!! :) Errol annyit, hogy terveztem kapni, de mivel elozo este eleg keson injekcioztam be magam a Clexane-nal, es a szules napjan nem lehetett volna a 2 egyszerre, igy biztosra vettem, hogy megint lemaradok rola. De utanakerdeztek az orvostol a monitorozas kozben, es kiderult, hogy eleg 12 oranak eltelnie az injekcio es epidural kozott, es lassan mar ott tartottam tehat megallapodtunk, hogy szolok, ha szeretnem. De mire szoltam, a labdan ulve, az anesztezilogust surgos esethez hivtak, es hiaba hivogattak, nem tudott jonni...nem is lett volna ra mar idom.
A labdan ossz. 3 db kb 1 percesnek tuno fajast birtam elviselni, ekkor gyorsan visszamasztam az agyra, amig ossze tudtam szedni magam hozza. Onnantol megallas nelkul nagyokat sohajtoztam, az osszehuzodasok allandoak es alig elviselhetoek voltak...kezdtem kicsit felni, hogy fogom kibirni megint fajdalom csillapito nelkul) a veget, ha mar most ilyen rossz...de igyekeztem koncentralni es batoritani magam. Tudtam, hogy mar naaagyon kozel vagyok...
A tanulomidwife hirtelen megnyomta a piros gombot, ugy meg volt illetodve, hogy amikor meg csak par perce azt hittek, oraim vannak, es ki tudja milyen tempoban haladok, hirtelen a masodik felut csupan fel oranyi volt (a vegeig) Jott a szuleszno, masodik vizsgalatra nem is volt mar se ido se szukseg.
6.25-kor elment a magzatviz, par perc mulva ereztem, hogy nyomni kell.
6.39-kor mar a mellkasomon pihegett a draga kis csuszos testu, enyhen lilas szinu kisfiam. Mindossze 4 percig tartott a kitolasi szakasz.
Nemsokkal kesobb a placentat is finoman kihuztak...es utana csak azt ereztem: mennyire kimerult vagyok, kaba a "pipazastol" (amit nagyon nem akartam, de vegul rabeszeltek, es az elso par szivas utan tenyleg jobb volt vele, es most ugyesebben hasznaltam, hogy ne ussem ki magam vele annyira mint legutobb, azert igy sem voltam egeszen 100-as miatta, es bar nagyon figyeltem a szuleszno utasitasaira, ugy tuntem neki, mint aki nem hallja, pedig csak nem volt erom kinyitni a szemem es ranezni amikor szolongatott...) Vegtelen megkonnyebbultseg toltott el, hogy TUL VAGYOK RAJTA...vegre a kezemben tartom a gyermekem, amire honapok ota annyira vagytam...VEGE vegre minden kellemetlensegnek...kezdodhet az ELET :)))

Azert a kellemetlensegeknek meg javaban nem volt vege. Ezutan kovetkezett szamomra a legrosszabb resz varras. Pedig megorultem, amikor azt mondta a szuleszno, hogy szerinte nem repedtem (ketelkedve hallgattam)...hat ki is derult, megis, megint kozepes erosseguen, tehat nem csak bor de izomszovetek is, befele...Raadasul eppen lejart a muszakuk, de nem akartak pont most atmasszolni, tehat inkabb gyorsan nekem estek, es igyekeztek gyorsan osszevarni...ami meg igy is 30-40 percig tartott. Gondolom azert is, mert nem konnyitettem meg a dolgat, allandoan "megugrottam", amikor hozzamert. Nem tudom miert nem tudnak ugy adni erzestelenitot, hogy tenyleg semmit ne erezzek?!?! Eppen csak a tuszurasokat nem ereztem, minden mast nagyon is. Javaban lelkesen "pipaztam" tovabb, meg jobban is, mint a szulesnel, es ugyanugy fel kellett sikitanom idonkent, mint a nyomas kozben...pedig en tenyleg sokat kibirok...Aztan amikor mar befejezte, de meg elkotes elott, meg mindig vereztem valahonnan, es nem talalta, honnan, ezert jott a legbrutalisabb resz: jo alaposan atmatatni belul is, honnan verzek (nehogy a mehem, vagy valami), kivul a hasam is nyomkodtak, belul mintha 3 kezzel konyekig jartak volna (persze nem, csak ilyen erzes volt)...vegre megtalalta, eleg sokara, hogy volt meg egy kisebb szakadas, amit addig nem latott.
Aztan szepen elbucsuztak, es magunkra hagytak. Egy nover hozott teat, megkerdeztuk kesobb lefurodhetek-e...na ekkor derult ki, hogy a nagy sietsegben pont a tusfurdomet hagytam otthon)...Egyebkent amikor monitorra kotottek, meg utcai ruhaban voltam, megigertek, hogy hoznak korhazi ruhat, nem tudom, mikor akartak ideadni, de nem maradt ra ido, igy abbana pulcsimban szultem, amiben megerkeztem...szerencsere nem ment tole tonkre :)
Furdes utan is meg jo sokaig harmasban voltunk Sanyival es Patrickkal. Feloltoztettem a babat, magamat, cuccainkat osszeszedtuk, fenykepezkedtunk, es leultem egy fotelbe, varva hogy egyszer ajd ertunk jonnek, es atkisernek a "halotermekbe"...Amikor jott a kovetkezo szuleszno, kiderult, hogy meg egy csomo meres elmaradt a muszakvaltas miatt. Eszre sem vettuk, hogy a babat meg nem mertek meg, stb...igy ekkor csinalt meg minden vizsgalatot a babaval, es a papirmunkak...Kb del volt, mire attolt a szuleszetre, ahol most 6 agyas szobaba kerultem.

Mindegyik agy kulon elfuggonyozott volt, eppen altogatasi ido...Patrick sokat nezelodott, csendben volt, neha el-el szundikalt. En kenyelmesen pihenhettem. Es szornyulkodtem, hogy a rokonok, apukak mennyire tapintatlanul hangosak. Volt egy csalad, akik ugy neztek ki, mintha valami roma beutesuk lett volna...az apuka es anyuka "duoban" vagy eppen egymassal "versenyezve" hagosan nagyokat bofogtek...Masik agynal hangosan beszelgettek, a babak sirtak, harmadik agynal az anyuka idegesitoen furan beszelt a nagyobbik gyermekehez. Nem lattam oket, de a gyermek hangjabol itelve kb 3 eves lehetett, George. Az anyja egesz ido alatt megallas nelkul hozza beszelt (mint utobb kiderult, azert mert a batyo nagyon feltekeny volt a frissen szuletett iker kishugaira) De ami idegesitett, hogy E/3. szemelyben beszelt VELE..."George szeretne ezt vagy azt? George most szomoru...George nem akar egy kis valamit?" Aztan ejjel a 2 mellettem levo agyon alvo anyuka hangosan horkolt. Az egyik fel sem ebredt a sajat gyereke sirasara sem. Patrick 4-5 orakat aludt, tok jol kipihenhettem volna magam egy 1-2 agyas szobaban...de innen alig vartam, hogy megszabaduljak. Es ez meg mindig jobb szoba volt, mint amilyenben Kevinnel voltam, es amiket ott halgattam...
Vasarnap delutan haza is engedtek, addigra egy csomo vizsgalatot elvegeztek meg Patrickon. En nagyon jol ereztem magam.

Az idozites pedig tokeletes volt, szombat reggel szuletett, mielott attoltak volna a szobaba, Sanyinak el kellett indulnia, vitte magaval a fiukat is LONDONBA, Anyuert a repterre, aki du. 2-re erkezett. Este vele egyutt jottek be a korhazba, de ot nem engedtek mar be (este 6 korul) csak Sanyit a fiuval, anyu pedig kint sirdogalt...de nem tudta meghatni az or. Igy a fiuk sem sokaig maradtak. Kevin naaagyon edesen, izgatottan fogadta a kistesot, csupa vigyor es vidamsag volt, es nem felejtette el, hogy o akarta eloszor kezbe venni. Igyekeztem ugy odaadni nekik, hogy ne legyen sertodes, mindkettonek jusson "belole" egyszerre :) De Rubenen lattam valami fura szomorusagot...mas volt, mint szokott, es korabban sokkal lelkesebben varta a babat, most nem latszott rajta az orom, vagy izgalom...Hamar le is maszott az agyrol es inkabb magaban eljasztott az agy szelen...

Vasarnap hazaerve nagyon jo volt ujra itthon lenni. Hianyoztak a nagyobb fiaim. Buszke voltam rajuk, hogy semmi gond nem volt veluk. Reggel amikor felebredtek, Ruben nagyot nezett, hogy Rachel van veluk, rogton tudta, miert (mert elore felkeszitettem oket arra az esetre, ha ejszaka tununk el), es szepen elmagyarazta Kevinnek a szitut, aki szinten gond nelkul fogadta, megertette.

A kovetkezo 2-3 napban eszrevettem meg erdekes arcokat, foleg Rubenen, pedig a babaval nagyon aranyosak voltak, simogattak, puszilgattak, szivesen kezbe vettek...es amikor eppen nem kellett etetni, azonnal igyekeztem inkabb veluk foglalkozni, meg tobbet, mint a terhesseg utolso heteiben tudtam (mar masnap tobb energiam volt, mint az utso par hetben, ezt nagyon elveztem)
Kevinen pedig a szobatisztasagban tortent visszaeses...ahogy a "nagykonyvekben" meg van irva. Nem ertem, miert tortenik mindez, hiszen latszolag tenyleg szeretik a kistesot, igazan sokat foglalkozunk veluk is, es roluk erdeklodunk, nem a babarol beszleunk allandoan, stb...De Kevin a het elejen 4-szer is bekakilt a bugyijaba, mindig az asztal ala elbujva. Tudtam, mit csinal ott, de mindig tagadott, es nem akart bilire ulni, stb...nehez volt, es foleg nehez volt okosan kezelni a helyzetet...nem is nagyon sikerult ugy ahogy szerettem volna. Vegul meg ezen az elso heten megtort a jeg, es elkezdett ujra a bilibe kakilni, magatol. De az oviba szoktatas nagyon nehez lesz, nehezebb mint eloszor gondoltam. Ezt a hetet kihagytuk. Rubent a mami kisergette a suliba/bol, Kevin itthon maradt velem. De a heten hetfotol ujra megprobaltam. Nem tudtam, hogy 2 napig nem lesz ott az o ovonenije, a tobbi pedig nem fog vele foglalkozni ugy, mint egy beszoktatossal. Tehat a hetfo nagyon nehez volt, mert a kicsit is vinnem kellett, aki nem tudott aludni, egyszer meg is kellett etetni, de kozben vegig nekem kellett jatszani Kevinnel is. Egy pillanatra sem engedett eltavolodni magatol, ha arrebb mentem, sirva jott utanam, es kovetelte hogy jatszak vele. Viszont annyira maskent viselkedik itt, mint otthon, hogy szinte megijedtem, termesztes-e, hogy ennyire magaba fordul itt, nem hajlando szoba allni az ovonenikkel, ugy csinal, mint aki meg sem hallja oket, amikor kerdeznek tole valamit, inkabb gyorsan nekem mondja: "anya, szeretlek". Es csak es kizarolag az autokkal akart jatszani (ami most a kedvencei, de itthon jatszik massal is) Nagyon sokaig kellett hatarozottan probalkoznom, hogy ravegyem nehany masik jatek kiprobalasara is. A vegen pedig azert volt hiszti, mert akkor jutott eszebe egy olyannal (babok) jatszani, amire addig ra sem akart nezni, hiaba ajanlgattam.
Ma kellett volna megint mennunk, ma mar ott volt az ovonoje, de olyan remes ejszakank volt Patrickkal hogy keptelen voltam idoben felkelni es felkeszulni...

Patrickrol legkozelebb irok, mert most mennem kell, de meg gyorsan teszek fel par kepet.

Kevin ovis lett

Tegnap volt az elso (beszoktatos) nap az oviban. Helyileg ugyanott, ahova Ruben jar suliba, hal`Istennek :) Ha az epulet tervrajzat neznenk, kb 20-30 meter valassza el a 2 helyiseget, 1-2 fal...ha az ovi belso kapuja akkor lenne nyitva, amikor Rubenet nyitjak, akkor fel perces seta lenne egyiktol a masikig atmennem (ami jelenleg nem lenne utolso szempont nalam :))...de igy kerulni kell egy nagyot, tehat az en tempomban jo 5 perc egyik ajtotol a masikig eljutni es vissza.

Mindezt azert irtam, mert ez a kb 8-10 perc volt az egyetlen problema :) Tehat maga az, hogy otthagytam erre a kis idore. De elolrol kezdve a sztorit:
Kevint elso nap 8.20-ra kell vinni...meg jo, hogy reggel aranylag idoben eszbe kaptam, hogy rosszul emlekeztem, igy fel ora alatt kellett harmunknak feloltozni, megreggelizni, es mar rohanni is, hogy idoben odaerjunk. Ruben is ott jatszott Kevinnel kb 20 percet, amikor ot at kellett kisernem az osztalyaba. Nos, ez volt az az elobb emlitett keserves 8-10 perc Kevin szamara, hiaba magyaraztam, hogy mindjart jovok vissza, es tudja jol, hova megyek Rubennel, es milyen kozel leszek...akkor is elkeseredetten sirt utanam. Nem voltam meglepve, tudtam elore, hogy igy lesz. Az ovonoje nagyon aranyos, igazan jol igyekezett megnyugtatni, es ha nem rohantam volna annyira vissza, par perc mulva sikerult is volna....Vegul 1 orat voltunk csupan, egyutt jatszottunk, bar probaltam neha picit tavolodni, hogy magatol is probalkozzon, ill engedje az ovoneni kozeledeset...de rogton jott mindenhova utanam, hogy en jatszak vele.

Ma a helyzet hasonlo volt, annyi kulonbseggel, hogy idoben ebredtunk, eleg volt 8.30-ra menni, eredeti terv szerint 1 orat kellett volna maradnia, egyedul, de tegnapi utan azt javasoltak, nyugodtan maradjak vegig ma is vele, es maradhattunk tovabb is, tehat 2 orat voltunk. Persze az a 8-10 perces egyedul hagyas most meg keservesebb volt, meg Ruben udvararol is hallottam a sirasat es "anyazasat" :) Holnapra azt javasoltak, maradjak kicsit tovabb tavol, hogy legyen ideje megnyugtatni, mert most is majdnem sikerult mar, csak tobb ido kellene...OK.
Szoval miutan visszatertem, kicsit egyutt jatszottam vele ("tok kenyelmes" volt a foldre kuporodnom ekkora hassal, foleg azotan felallni onnan...vagy az icipici szekeken kuporodni...Az ovonok felajanlottak (es el is fogadtam hamarosan) egy kenyelmes, nagy hintaszeket...de Kevin meg akkor jott utanam, bar az volt a terv, hogy kisse tavolodjak tole, tudja, hogy ott vagyok lasson, de ne csak velem akarjon jatszani. Julia, az ovonoje aztan sikeresen korbe tudta vezetni tobb teruleten, mutatva tobbfele jatekot, udvaron kis fahazat (itt toltottek el a legtobb idot, raadasul innen nem is lattuk egymast), egyebeket. Meset olvastam neki, utana volt kozos foglalkozas. Kezet mostak, kis csoportba leultek, es az egyik ovoneni a mai naprol beszelt nekik: kis tablan FELIRT szoveget ragasztottak fel, hogy hanyadika, milyen nap van ma, es kepen az "idojarasrol" is...Ezaltal szavakkal ismerkedve, idojarasrol beszelgetve par percet. Kevin nagyon szepen figyelt, nehany szot probalt utanuk mondani, azt csinalta, amit mondtak. En tavolrol -a kenyelmes, nagy hintaszekbol- figyeltem oket. Aztan jott az uzsonna. Egyik kisfiu kiosztotta a poharakat, kiontottek nekik a tejet, gyumolcsot darabolt fel nekik az ovono es a gyerekek adogattak korbe egymasnak a tanyerrol...Kevin minden falat elott hatrafordult megkerdezni tolem, hogy vehet-e :)) (mintha azt mondtam volna valaha is, hogy nem szabad?!?!) Es hamarosan mar probalt valamit mondani is angolul, de meg nem megfelelo szot, ami KB olyasmit jelent nala, azt akarta volna mondani, hogy "van nekem", vagy "vehetek?"...nem igazan tudom, de teljesen ertelmetlen szot talalt ki ra, ami kisse angolosan hangzik :)) Mindenesetre a lenyeg ebben, hogy probalkozik angolul beszelni veluk, es jol tudja hogy kulonbseg van a 2 nyelv kozott. A "yes" mar nagyon megy :)))
Utana ott az asztalnal kepeket mutattak roluk, rolunk, amiket keszitettek korabban (minden gyerekrol az anyukajaval vagy apukajaval, amik a falra vannak kiragasztva)Ezt rajzolta le Kevin...a tobbi gyerek mindenfele akombakomot, egyiket sem tudom, mi lehetett, de Kevin rajzarol az ovono is azonnal rajott, hogy a csaladunkat rajzolta le: engem, apat es Rubent. Annyira tetszett neki, hogy le is fenykepezte (es csak ot).Egyebkent sok fenykepet keszitenek roluk tevekenysegek kozben, remelem majd kapunk valahogy belole idonkent. Rubenrol is minden "term" vegen adnak ertekelest, amin van nehany kis kep is rola...Igy a masodik ora vegere mar naaagyon jol erezte magat Kevin, szivesen maradt (mivel ott voltam, es allandoan ellenorizgetett, kerdezte, ott vagyok-e meg)...idovel biztosan nagyon fogja szeretni.

Ovirol: odaig vagyok erte!!! Irtora tetszik!! az ovonok nagyon aranyosak, nagyon turelmesek, kedvesek, es igazan foglalkoznak a gyerekekkel! Kb 15-20 gyerekre van 5 felnott, ezek kozul igazi ovonok, es segitoik, de mindegyik egyforman foglalkozik a gyerekekkel (csak hivatalosan, gondolom kulonbozo feladataik vannak) Nagyon tetszett, hogy az udvaron is tobb felnott volt, es nem csupan ott "lebzseltek" az ovonok, es NEM egymassal beszelgettek, hanem mindegyik a sajat kis csoportjaval foglalkozott. A csuszdanal is kulon volt, aki vigyazott rajuk.
A terem irto klassz!! Nagyon szepen, izlesesen van dekoralva, RENDben van tartva minden, es tiszta, a 2 helyiseg elrendezese, beosztasa kis kuckokra bontva, minden sarokban kulonbozo tevekenysegekhez berendezve. Kulon olvaso sarok (a hintaszekkel), parnakkal a gyerekeknek. Kulon vizes blokk, ahol pancsizhatnak, vizi jatek-allatokkal jatszhatnak. Kulon homokozo (bent is), kulon asztal a gyormazashoz, teszta gyartashoz, kulon a ragasztos, vagy festos alkotasokhoz, kulon reszben az egyeb apro jatekokhoz, pl autok, epitokockak, allatok, stb stb...Van egy nagy projectoros fal, amire ki van vetitve (perpillanat) lufik, amit a falon csapkodva szet tudjak pukkasztani a kivetitett lufikat, es is tok modern es elvezik a gyerekek. Van nekik egy kulon kis laptop is, amin valami jatekfele vagy ugyessegi feladatokat lehet megoldani...Az udvaron kalozhajo alaku fa-maszoka, csuszda, fahaziko, biciglik, hintalovak, elbujashoz valo fonott kosarak, festos-maszatolos "medence"-fele, ugyessegi-labdaguritos valami...Legszivesebben mindent lefotoznek, hogy megmutassam, mennyire mas, mint azok az ovik, amiket eddig otthon megismertem. Es ez a mi ovink nem is egy nagyon kulonlegesnek szamit, csak egy ingyenes, bar vadi uj felszerelessel...Az osszes koltseg heti 2 font es par gyumolcs, amit hetente vinni kell (tehat mondjuk havi 10-12 fontbol meg lehet uszni, azaz kb 3-3.700 ft-bol) Napi 3 orat lesz, itthon ebedelhet, ami nekem igy jobb is. De ha akarnam, vihetne itthonrol szendvicset, nem jarna kotelezoen plusz koltseggel.

Kivancsi vagyok, holnap jobb lesz-e mar egy kicsit. Rendesek, hogy felajanlottak, hogy mehetunk kicsit kesobb, hogy elobb Rubent leadjuk a suliban egyutt, es utana viszem be Kevint...igy sokkal konnyebb lesz.

Pocaklakorol par mondatot: mar jo par hete szivat a baba, sokszor azt hittem mar, hogy "na, talan vegre ma lesz valami". Kulonosen az elmult vasarnap, amikor 5-6 oran keresztul tok rendszeres es eros gorcsos, 10 perces fajasaim voltak, hajnalban kezdodoen. Aztan egyszercsak abbamaradt. Es ezt 2-3 naponta "eljatsza"...Mostmar nem tudom komolyan venni ezeket a jeleket sem, egyszeruen fogalmam sincs, honnan tudjam, hogy mikor lesz az igazi, mostmar nem is erdekelne, ha nem kellene azon izgulnom, hogy csak ne pont szombaton!!!! Ugyanis akkor erkezik Anyu, de Londonba kell erte menni autoval...az oda-vissza lesz vagy 6 ora Sanyinak...ha epp akkor jon a baba, szepen lekesne, ez az egyetlen felelmem mostmar. Amugy mar nem banom azt sem, ha vegig ki kell huznom a jovohetet is...vegulis eleg jol vagyok. A derekam idonkent majd leszakad, de nem minden nap. A gyomrom egni szokott ejjelente, es olyankor 2-3 oran at nem tudok aludni, plusz Kevinhez jarkalas es WC -torturak, szoval nem alszom sokat, de idonkent vannak jobb ejszakak is. A szulesznonel ellenorzesen kedden voltam, elmeletileg utoljara. Csak a 41. heten kellene visszamennem, ha addig nem szulnek, es megindithatnak, ha akarnam...Azt mondta, nem sokkal ment lejjebb a baba feje a multkori meres ota...ez kisse csalodotta tett, azt hittem, elorebb vagyok mar ezzel, ennyi "gyakorlatozas" utan.

Rubenrol meg egy gyors mondat: nagyon ugyes a suliban, mar az elso heten begyujtott 5 bekat, ami utan jutalom jar, es multheten ujabbat kapott. Nagyon szeret jarni.

na megyek dolgomra.

Suli es egyebek

Tegnap megkezdodott Rubennek is a suli, elso osztalyos lett...egyenlore fogalmam sincs, miben fog kulonbozni az elozo (receptionist) evtol, kivancsian varom minden nap Ruben beszamoloit. Bar tegnap meg csak a jatekokrol es sokfele sprotolasrol meselt. Uj tanitoneni, uj osztalyterem, de regi osztalytarsak. Nagyon izgatottan varta a napot, es annyira orult, hogy ott lehet, hogy tegnap el sem koszont :)

10 orara visszamentem Kevinnel, de a leendo ovijaba, nyiltnapra, 1 ora hosszara. Ami nekem inkabb ismerkedos alkalomnak tunt, mivel csak azok voltak ott, akik mar eleve be voltak ide iratkozva es nem sokara kezdenek. Az ovonenikkel es segedeikkel sokat beszelgettem, megint ki kellett tolteni egy csomo papirt, kozben Kevin szepen eljatszott mellettem, ill kozelemben. Elsore talalt izgi allatokat maganak, foleg a krokodil lett az uj kedvence, es eleinte en is vele jatszottam. Az ovonenik egyenlore hiaba probaltak szora birni, nem reagalt rajuk. En lattam az arcan, hogy figyelt, de mivel nem ertette, ugy tett, mint aki nem is hallja oket :)A gyerekek nem erdekeltek, csak a jatekok, abbol is az elsore megtalalt...A vegefele ki akart menni a kertbe is a tobbiek utan, de mar csak par perc volt a vegeig, es az eso is ujra elkezdett szemetelni, igy csa 2 percre mentunk ki. Alig lehetett ravenni, hogy hazamenjunk, de csak azert, mert nem hozhatta el a krokodiljat, sokaig kell magyarazni ilyenkor, hogy legkozelebb ha jovunk, ujra jatszhat vele...mindig van egy "dehat..."-al kezdodo mondata, amivel jol elhhuzza az indulasi idoket, es addig meg sem moccan, amig mindent el nem mondhatott, amit akart es mindenre nem kapott megfeleloen megnyugtato valaszt :)

Ma (elmeletileg) jon az egyik ovono meglatogatni minket...mint mindenkit, es mar hetekkel ezelott esedekes lett volna, de nem jottek el a megadott idopontban.
Most remelem nem "szivatnak meg" (nem hiszem) mert tegnap emiatt annyira megeroltettem magam, takaritottam, mostam, rendet raktam (aprosagoknak tuno dolgok) amitol estere minden bajom volt. A derekam majd leszakadt, hulla faradtan estem az agyba, es hajnali 1-6-ig egy szemernyit sem aludtam, mert vegig eros, gorcsos osszehuzodasaim voltak. Tenyleg azt hittem, hogy masnap (ma) szules lesz ebbol. Eleinte 20, majd 10 es 5 perces, majd ujra orakon at 10 perces fajasok voltak, de egyre erosodok, es egesz hosszuak, sokszor 2 percekig is eltartott 1-1. Igy aztan semmit nem aludtam, 6 utan is voltak tovabbra is ...mar nem szamoltam hany percesek, mert gyengultek, es megprobaltam aludni. Fel 8-kor kellni kellett, mire el tudtam volna rendesen aludni. Ugyhogy csak szurkoltam magamban, hogy ne ma szuljek, ilyen hulla faradtan. Ejjel meg vegig azon ragodtam, hogy oldjam meg a fiukra valo vigyazast (kit es hogyan kerjunk meg, vagy esetleg Sanyi maradjon itthon, de az naaagyon rosszul jonne most ki) mert ha ezen a heten szulok, akkor meg inkubatorba kerulne a baba es valoszinuleg en is tovabb maradnek bent vele...ill. errol az eshetosegrol nem is tudok semmit, hogyan lenne...Mindenesetre nem igen lenne, aki napokig tudna egesz nap a fiukkal itthon lenni, nem is beszelve, hogy suliba vinni-hozni Rubent...volt min agyalnom...
De az biztos, hogy tobbet nem meritem ki ennyire magam, hogy nehogy galibat csinaljak vele magunknak :) Csak az idegesit, hogy 2 nap mulva megint minden poros es koszos es rendetlen lesz, es nem birom majd nezni...Sanyi meg eleg keson szokott hazaerni, hulla faradtan a munkabol, ot sem akarom ugraltatni. Igy is o mosogat mar napok ota helyettem es meg ezen kivul is millionyi dolga van itthon is :)
Na, megyek meg egy kicsit felseperni es felmosni lent, lefurdok, es 1 ora mulva itt lesz az ovono...

35.het...

Betoltve.
Tegnap megvolt az elso "igazi joslofajas" megtapasztalasa is. Marmint tobb mint 2 honapja vannak Braxton-Hicks-eim, naponta sokszor, de ennel a terhessegnel most volt eloszor gorcsokkel egyutt jaro, joval erosebb kemenyedesek, par oran keresztul, tobbszor is. Kevinnel az ilyen utan 2 hettel szultem. Most kivancsi vagyok, meddig huzom...

Kevin 3 eves lett :-)

Szerdan unnepeltuk Kevin 3. szulinapjat. Szegenykem eppen aznapra "idozitette" az ev legnyugosebb napjat :) Reggeltol du. kb 3-ig szinte megallas nelkul nyafogott, sirt valami miatt, Ruben igazan aranyosan probalt mindenben a kedveben jarni, mert ezzel akart kedveskedni neki szulinapja alkalmabol. Sokszor felkoszontotte (mar elotte , sot meg az utana kovetkezo nap is)Engedekeny volt vele, ennek ellenere Kevinnek mindennel problemaja volt. Csak egy pl. valamivel jatszott Kevin az egyik szobaban, es Ruben elovett egy masik jatekot maganak a masik szobaban. Kevin meglatta, es eszebe jutott, hogy azzal inkabb o akar jatszani, de nem am kerte, hanem rogton megsertodott es sirva kovetelte tole. Es Ruben oda is akarta adni azonnal, de akkor meg nem kellett...ekkor jatszott volna vele tovabb, de erre megint kitort a balhe...es ezt megcsinalta vagy 3-szor, amikor azt mondtam, akkor nem kapja meg, es Ruben jatszhat vele. Vegul mindig megegyeztek, de a nap vege fele az idegeim kezdtek feladni a turelmet, faraszto volt egesz nap a birot jatszani. Kozben kidekoraltam a lakast, a fozessel nem kellett sokat bajlodni, mert konnyen osszedobhatot talaltam ki: Mexikoi tortilla. Tortat is keszen vettem, mert mostmar nincs erom ilyesmivel bibelodni. (bar borzalmasak az itteni kesz, agyontartositott, emelyitoen edes "tortak", es semmi fantazia sincs benne, ami az izet illeti)
Delutan aztan kimentek egy kicsit az udvarra jatszani, trambulinoztak, es kozben egesz jol visszatert a kedve Kevinnek is. 4-kor megerkezett apjuk, 5-tol elkezdhettunk unnepelni. Ajandekozassal kezdve. Nem volt penz most komoly ajandekokra, igy csak aprosagokat kapott, 3-bol 2 hasznalt volt raadasul, de megis odaig es vissza volt tole. Az auto azota is ejjel nappal hozza van nove, es tegnap is egy csomoszor magatol megkoszonte: "Anya, koszonom a szulinapomat"..."Anya, koszonom az autot!"...Magneses vegu horgaszbotot is kapott halakkal, ezzel is nagy siker volt, raadasul nem is veszekedtek rajta (pedig csak 1 bot van hozza), nagyon szpeen csendben, bekessegben vagy 1 oran keresztul halaszgattak vele...uszott tole a furdoszoba :)
Ruben hetek ota hajtogatta, hogy "ugye en is kapok ajandekot?"...hiaba probaltam mindenfelekeppen elmagyarazni, hogy mostmar o nagy fiu es megerti, hogy csak az unnepelt kap, stb stb...de a vegen azert egy pici aprosagot (kis hasznaltan kapott benacska jatekmobilt, amihez hasnolot hetekkel ezelott kert) azert csak becsomagoltam neki is, es azota el sem engedi...Erdekes,(es tok jo) hogy a kopottas, hasznalt jatekoknak is hogy megtanulnak orulni (ha ebben nonek fel, ahogy mi is annak idejen, mert sokszor csak erre van lehetoseg...Persze en orulok neki a legjobban, ha ujat vehetunk, foleg ha a kivansaga szerintit sikerul megszerezni...de meg kell tanulniuk azt is, hogy nem kaphatnak meg mindig mindent, es elegedettnek kell lenni barmivel, ami van)
Szoval vegul jol es vidamra sikerult az unneples. Ime nehany kep rola:

Gower (Wales): Mumbles es Port Einon partjain

Szombaton kirandulni mentunk a cimben emlitett helyekre. Borus, huvos idoben indultunk, mire megerkeztunk, rendesen esett az eso, de kedvunket ez sem szegte. Jutalmul 10 perccel kesobb el is allt, es egybol ki is sutott a Nap, es egesz estig kellemes, meleg idonk volt. Fantasztikusan ereztuk magunkat, a fiuk nagyon jok voltak, es mindent roppant elveztek. Az egesz Ruben keresere volt...hetek ota homokos es koves tengerpartra szeretett volna menni, ahol kincseket kereshet...ezen a napon teljesult minden kivansaga :)))

A free digital slideshow by Smilebox

Vegre nyari szunet :-)

Amit persze csak Anya vart :))) Rubennek penteken volt az utolso napja, szombaton mar azt kerdezte, mikor mehet megint a suliba, meg aznap is akart volna menni....Pedig osszesen csak 5 het szunet lesz, ebbol is 2 hetet beirattam a sulis "holidayra", hadd jatszon addig is baratok kozott...csak szegeny Kevinnek kell itthon tovabb unatkoznia.
Na persze, ahogy annak lennie kell, torvenyszeruen, amig sulinapokon alig birtam Rubent felebreszteni 3/4 8-kor, most azota mar fel-7-kor kukorekolnak :( Bar egyebkent sem alszom jol, a lakotarsunkra is rajott az almatlansag (?) es mostanaban mar 6-kor a fott kavejanak szagara ebredek (amit UUUUUTALOK -budos fajtat hasznal, es mindig odaegeti, egyebkent sem kavezunk, es csak az egyes instant kavek illatat tudom elviselni), ma meg mar 6 ora elott mosogathatnekja volt, jo csorompolosen :S
Nagyon remenykedunk benne, hogy a heten megkapja a megigenyelt lakast, ahova atkoltozne, mert mar nem birjuk az egyuttelest, tegnap alaposan osszevesztunk, pedig eleg sok turelemem volt eddig hozza...de egyszer ez is elfogy.

Ruben utolso hete eleg programdus volt. Volt KALOZNAP, en varrtam hozza egyszeru kis jelmezt, egyebkent is mar elozo hettol kezdve allandoan valami kalozos tema volt nekik. Aznap volt nekik kincskereses, a tanarok csinaltak nagy kozos fotokat, es A4-es meretben kinyomtatva kaptunk belole emlekul. Penteken, utso nap, volt picnic a szulokkel egyutt tartva, termeszetesen pont akkor esett az eso, igy csak az ebedloben volt megtartva, amiben semmi elvezetes nem volt, senki nem beszelt senkivel, csak mindenki habzsolta a kajajat...aztan ebed utan mehettunk is haza. Delutan pedig a nagy park nagy jatszoteren volt tartva picnic jellegu szulinapi party, es egyben bucsuztato party is egy masik gyereknek, es a tanitoneninek, aki itthagyja ezta sulit. Ez viszont nagyon jol sikerult. Addigra hirtelen nagyon szep ido lett, melegen sutott a nap, pontosan 4-tol fel-7-ig, amig a party tartott. Mire hazaertunk, mar ujra esett... Ruben mar mindenre mereszen felmeszik, egesz "veszelyesnek tuno" helyekre is magabiztosan, batran, es mindig ugyesen. Na persze Kevin is mindenhova akarna kovetni, pedig tudja, hogy nem fog sikerulni, de azt nem erti szegnykem, hogy en nem tudom (mar) mindenhova vele egyutt felmaszni. Igy az elso fel ora emiatt eleg nehez volt, mindenen nyavogott, sirt, semmi nem volt jo, amit ajanlottam. Aztan valahogy feloldodott es kezdett onallosodni, na persze jo sok serulessel, sirassal. Egymas utan esett nagyokat, bar nem lett egyikbol sem seb, csak nagy siras es "anyazas" :)
Maga a party nagyon profin volt megcsinalva, felallitott "sor"sator alatt, asztalokra teve finomabbnal finomabb kajak (pizza, 3 fele szendvics, sult csirkeszarnyak, krumplisali, sutik, 2 torta, chipsek, kekszek, udito) es a gyerekeknek tigrises/oroszlanos kartondobozban (party-tasi) kis ajandekok: chips cukor, mazsola, filc, jegyzetfuzet) Az unnepelt kislany szinesboru volt, valoszinuleg elegge elkenyeztetett...en sajnos nem tudtam elore, ki lesz a szulinapos, igy csak talalomra vittunk neki egy (szerintem cuki) pluss-tacsko alaku cipzaros taska felet, benne karkotokkel, de nem nyerte el a tetszeset. Amint kinyitotta a csomagolot, mar a hata moge is dobta az ajandekat. Kesobb minden ajandekat valaki osszegyujtotte 1-2 szatyorba, de pont a mi ajandekunk kint maradt....azt is el tudom kepzelni, hogy haza sem vitte senki, hanem a parkban maradt magara :) A fiaim is nagyon jol ereztek magukat, sok barattal jatszhattak. En kevesbe, mert senkivel nem beszelgettem egy szot sem. Biztosan az en hibam is, de nem vagyok az a raragados tipus, es a baratkozas kezdemenyezesben sem vagyok jo...es az osszes anyuka latasbol ismerhetett, de soha egy sem probalt velem ismerkedni...en meg a borzalmas angolommal tul szegyenlos vagyok ahhoz, hogy barkit ezzel kinozzak :) Na mindegy, mar megszoktam hogy nincsenek itt barataim (a gyulibol azert van jo nehany, akivel tartjuk a kapcsolatot, az is eleg...csak azt sajnalom, hogy olyan nincs, akinek hasonlo koru gyerekei vannak, hogy veluk osszehozhassuk neha a gyerekeket)
A vegefel felhivtam Apat, hogy jojjon ertunk, mert bar kozel lakunk, keptelen lettem volna azokon a "meredek" emelkedokon hazavontatni magunkat, aznap nagyon kimerult voltam, delelott orasi rohanasom volt a varosban, intezni valok, aminek a felere sem volt idom...
Szombaton vendegsegben voltunk.
Vasarnap itthon a kertben picniceztunk.
Mara jatszoteret terveztem, termesztesen ma megint esik. A felfujhatos medencenket is feleslegesen hoztuk ki magunkkal, sosem lesz lehetosegunk elovenni(?!) :(

Kevin kruppos

Penteken enyhe hoemelkedessel kezdodott, azt remeltem, ez is csak olyan lesz, mint 1 hete Rubennek: 1 napos hoemelkedes, semmi mas, es magatol el si mult...De szombat reggelre Kevin elkezdett ugatosan kohogni. Nem nagyon, de jellegzetesen, es horgott a legzese. Mar tudtam, mi lesz ebbol, mert kb 20-22 honapos koraban egyszer mar volt ilyenje...Most ujra elojott. Nappal egesz jol elvolt, bar kisse erzekenyebben reagalt mindenre (Rubennel kapcsolatban)...Hetek ota beterveztunk egy "randit" a ferjemmel, amihez babysittert is leszerveztunk, igy (mivel ugy nezett ki, az enyhe hoemelkedesen es bagyadsagon kivul mas baja nincs), elmentunk a tervezett 3-4 ora hosszara. Meglepoen jol viselte Kevin az eltavozasunk, pedig nem szeret idegennel maradni (nem volt teljesen idegen a csaj, de o meg nem vigyazott rajuk)...Egyaltalan nem sirt utanunk, bar nem is jatszott veluk semmit. Allitolag hol egyik, hol masik szobaban elaludt magatol, semmi gond nem volt vele. Ruben pedig odaig es vissza volt a "gyerekvigyazotol", mar reggel ota izgatottan leste az ablakbol, mikor jon mar Naomi...Es jol elvoltak, beszelgettek is, csinalt neki uzsit, stb..
Estere aztan elkezdodott Kevinnel a tipikus kruppos tunetek, "jo kis ejszakank" volt...Hala Istennek nem volt sulyos, Apa azert atkerult mesik szobaba, es Kevin mellem az agyba, hogy konnyebb legyen figyelnem, es kiszolgalnom, kb fel orankent kert 1-2 korty teat. 1-1 befulladas kozben nyugisan aludt, aztan mindig hirtelen, egyik masodpercrol a masikra levego utan kapkodasra riadt fel, picit sirt, neha picit kohogott, ivott, es szepen visszaaludt. Igazabol nem volt sok gond vele, csak ijeszto volt hallani ahogy levego utan kapkod par masodpercig. Egesz ejjel azt figyeltem, nem-e sulyosbodik, mert akkor indultunk volna a korhazba, de hajnal fele egyre ritkult, igy vegul kivartuk a reggelt. Persze amint felkelt, mar megint egesz jol volt, bar a hangja rekedt lett es hoemelkedese is maradt, kisse bagyadtabb volt. Reggeli utan Apa bevitte a gyerekkorhazba megnezetni. Ott megerositettek, hogy ez az volt, es uyanazokat mondtak el ott is, amit en ezidoalatt az interneten utanaolvastam, hogyan kell kezelni. Gyogyszer (szteroid, inhalalas)csak a sulyosbodo rohamnal kell, es azonnal korhazba vinni...de itthon eleg a hideg levegoztetes,hideg parasitas...Ugyhogy vasarnap ejjel nyitott ablaknal aludtunk, pont jol jott, hogy egesz lehult a levego, es kifejezetten hideg volt ejjel kint. Jol betakaroztunk, es ez tenyleg sokat segitett, sokkal kevesebbszer riadt fel, jobban aludt. (egyebkent ami erdekes volt, tegnap ejjel a sajat agyaban akart aludni, es sehogyan sem tudtam rabeszelni, hogy jojjon at hozzam :O ...csak amikor mar en nem birtam tovabb a szaladgalast es aggodast, akkor eroteljesebb felszolitassal ravettem, hogy jojjon at hozzam :)
Most megint jol van...meg varhatoan 1,max 2 ejszaka, aztan tul leszunk rajta, es remelhetoleg a jovoben sem fordul elo az eddiginel gyakrabban vagy sulyosabb formaban...elmeletileg pedig 5-6 eves korara ki fogja noni.

Braxton Hicks...

Miert ilyen mas a 3. terhesseg?!? :(
Minden "aprosagtol" jobban be vagyok gozolve, mint amikor az elsot vartam...Pl. mivel mar a 19.hettol erzek rendszeres es majdnem minden napos Braxton-H-eket, eleinte kisse aggodtam, nehogy koraszuleshez vezessen a dolog. Itt ugyanis eszuk agaban sincs megvizsgalni (pl mehszajat), hogy minden rendben van-e...ugyis minden "teljesen normalis"...
Igy nekem az marad, hogy mindenhonnan probalok utanaolvasni, masok tapasztalatait figyelni, hogy mi a "normalis"...A gyakorlatozasnak teljesen fajdalom mentesnek illene lennie, es abszolut RENDSZERTELENNEK. Nos, ehhez kepest nekem eleg gyakran vannak akar masfel oran keresztul is tokre rendszeres 20 perces kemenyedeseim, bar mondhatni, fajdalommentesek...(de van, akinek meg a szules megindulasakor sem jar "fajdalmas" kemenyedessel...)
Tegnap viszont valami megint ujszerut tapasztaltam, es megint meg is ijedtem. Este vacsi alatt eleg hatarozott, es nagyon rendszeres 20 perces kemenyedeseim voltak 2 oran keresztul, aztan kb 2-3 db 10 perces, es nemsokara 2-3 db 5 percesek...Kozben befejeztuk a vacsit, es lepihentem, ennek ellenere...Nem tudtam nem erre figyelni, bar probaltam inkabb TV-zni, hogy ne idegeskedjek, lazitsak, stb...Aztan egyszercsak elmultak. Este 9 utan megint masfel oran keresztul 20 percesek voltak...Abban remenykedtem, hogy alvas kozben majd elmulik, hala Istennek igy is lett.

En elhiszem, ha azt mondjak, hogy ez is csak gyakorlatozas, de azert sokkal megnyugtatobb lenne, ha hajlandoak lennenek megvizsgalni, hogy biztosan nem-e kezdtem megnyilni...tegnap ota eleg fura erzesem van "ott lent" a kemenyedesekkor...de az is biztos, hogy a baba meg osszevissza forog, nincs fejjel lefele, stb...
holnaptol leszek 28.hetet betoltott...nem szeretnek koraszulni..
Alig csinalok valamit, allandoan pihenek...2 napja bekoszontott egy hidegfront, nagyon hirtelen. Eppen reggel elindultam a varosba, tok melegben, es egesz uton ajulas kerulgetett, meg jo, hogy alacsonyak itt a keritesek, mert minden 3. haz keritesere le kellett ulnom par percre, azt hittem, sosem erek oda, se haza...Hazauton mar hideg volt es esett az eso, es ekkor jobban lettem. Utana persze voltak kemenyedeseim, de azokkal nem foglalkoztam...
Ma este is nagyon gyakori es eleg eroteljes kemenyedesek vannak, de nem erek ra figyelni az orat...es nem is akarom mar magam idegesiteni vele...
Szulesznohoz csak jovohet pentekre van idopontom. Meg jo lenne valahogy kihuzni min. 9-10 hetet...bar kezdek aggodni, hogy Anyut igy sem fogja megvarni a baba, mivel tegnap megvettuk a repulojegyet, 1 hettel a kiirt datumom elottre. Jo lenne ha idoben ideerne :)))

Inkabb Kevinrol: kb 2 hete komolyabban veszem a bilire szoktatast. Bar ha elmegyunk valahova, akkor meg pelust adok ra...emiatt vannak napok, amikor alig van bugyiban..ez lehet, hogy osszezavarja. De eddig meg (mai nap volt az elso) sosem szolt idoben, hogy pisilnie kell, mindig en emlekeztettem ra, es ha elfelejtettem szolni neki, o is elfelejtkezett rola. Igy nem merek elindulni vele bugyival...nem beszelve arrol, hogy igy is alig elem tul azokat a varosba meneteleket (terhesseg miatt) De ma vegre sikerelmeny volt!!! Ma egyszer sem volt baleset, es tobbszor is magatol szolt, hogy kell pisilnie, es szepen el is intezi egyedul. Sot, tegnap ota kedvet kapott az egyedul oltozkodeshez is. Levetkozik (mostmar a felsoket is), es feloltozik egyedul. Csak ha belegabalyodik, akkor ker egy kis segitseget. :)
Viszont az evessel gondjaink lettek kb 1 hete. Eddig mindig olyan jo etvagya volt, nem igen kellett batoritani az evesre, amikor szoltam, hogy vacsi, jott, es evett jo etvaggyal, eleg szep adagokat, es semmiben nem valogatott - nem ugy, mint Ruben...akitol lehet, hogy most ezt is eltanulta?! Bar Ruben a sok sok veszekedes es konyorges hatasara vegre elkezdett normalisan enni, errefel most Kevinnel kell harcolni :( De olyan szinten, hogy pl 4-5 ora korul mar alig birja kivarni, hogy elkeszuljon a vacsi (mi ilyenkor esszuk a fott kajat), de ha csak 1 perccel is kesobb szolok, hogy OK, johetnek enni, akkor mar nem kell...es volt, hogy kiprobaltam, hogy akkor ha nem akar enni, nem konyorgok neki, akkor nem eszik...bezzeg lekefkveskor, amikor mar az agyban van, akkor ujra keri (pedig elotte fel oraval meg utoljara felkinaltam, es nem kellett) Nem tudom mit csinaljak vele, eheztetni nem akarom, de azt sem birom, es nem akarom, hogy raszokjon, hogy akarmikor ugraltathat, hogy akkor vegyem elo es melegitsem ujra es ujra a kajajat, amikor csak o ohajtja...a leglehetetlenebb idozitesekkel. Valahogy muszaj lesz vissza allitani a megszokott rendre...vagy remelem, hogy ez is elmulik magatol, es majd visszaall egyebkent is, csak ki kell varnom...

Rubennek tegnap mutattam meg eloszor a baba rugdosasat. Odahivtam, hogy meg akarja-e fogni a pocakom, hogy megerezze, hogyan rug a baba. Vigyorogva jott, es ratette a kezet, hamarosan elrantotta, amint megerzett egy kis rugast, nagyot nevetett, de kozben zavartan, kisse ijedt arcot vagott. Ma megint megmutattam, de mostmar csak nevetett rajta, tetszett neki, es hirtelen Kevin is kedvet kapott hozza, o is kerte, hogy megnezhesse. O szerintem nem erezte, de szivesen es szeretettel simogatta utana a pocakom, es magyarazott (egyeblent eleg sokszor eszebe szokott jutni es beszel rola) valamit a babarol. Teljesen tisztaban van vele, hogy ott bent van, nagyon pici, es nagyon kell ra vigyazni, es meg varni kell ra, hogy megszulessen, utana majd szinten vigyazni kell ra, nem szabad megutni, stb stb...Biztos, hogy mindketten jo nagytesok lesznek, es nem lesz feltekenyseg a reszukrol! :)

Sportnap

Tegnap delelott volt megtartva a suliban, amire mar 2 napja gyakoroltak a gyerekek. A szuloket szepen leultettek a palya mellett felallitott szeksorokon, tuzo napon, de ennyi hideg es csunya nap utan kifejezetten jol esett a napozas :) Csak a gyerekeket sajnaltam (foleg a reception class-hoz tartozo kicsiket) mivel nagyon hamar megunta legtobbjuk az orakon at tarto ucsorgest, semmittevest. Ugyanis a szervezes nem az erosseguk a....angoloknak?!...vagy csak ennek a sulinak?! Maguk a sportjatekok otletesek voltak, erdekesek, de a program kialakitasa, a versenyszamok kozotti atmenetekek katasztrofalisan sikerultek a szervezetlenseg miatt. Iszonyu sokaig tarto, fejetlen ido-oda-ossze-vissza rohangalassal sikerult csak nagyon lassan kialakitani az ujabb feladatokhoz tartozo felszerelest, beallitani a megfelelo gyerkeket (azokat is tobbszor varialni). Foggalmam sincs, kinek milyen jelzesere indultak a gyerekek a rajtnal, mert sipszo nem volt, es semmit nem vettem eszre...ahogyan a versenyzok egy resze szintugy, mert sosem egyszerre indultak...es eleve nem volt komolyan veve semmi (nekem mindegy), mert a vegcel sem volt sosem elegge egyertelmu a gyerekeknek (miutan hol ide, hol oda pakolgattak a celt jelzo 2 karot.) Az is gond volt, hogy az egesz, nagy letszamu suli osszes gyereke mindossze 4 csapatba volt szetosztva, igy tul nagy letszamu csoportok voltak, ami azt eredmenyezte, hogy minden gyerekre max 1-szer jutott sor. Ruben pont a legeslegelso versenyben vett reszt, amit nagyon elvezett, vegigcsinalta (ahogyan majd a videon is latszik) es onbizalomban sincs hiany...mivel azt szentul hitte, es allitotta nekem, hogy o lett az elso :)) Utana viszont kb 1 ora elteltevel egyszercsak elkezdtek szetszallingozni a kicsik, szulokhoz rohangalni (keresztul kasul a versenypalyan), mert unatkoztak. Igy 2-szer Ruben is odaszokott hozzam (bar en is kuldtem vissza, tanar is raszolt) Foggalmam sincs, meddig tartott az egesz, mert masfel ora utan ott kellett hagynom (akkor meg a program szerint jonehany csoport vart a sorara), mert vervetelre volt idopontom (ahova igy is rohannam kellett) Igy nem tudom, mi lett az eredmenyhirdetes, de tuti nem Ruben csoportja, a reszeredmenyeket figyelve... Vervetel utan meg vasarolni kellett ezt-azt, aztan rohanni vissza a suliba, mert 2.45-re volt hirdetve valami "gyules"...azt hittem, vmi szuloi fele lesz...de mint kiderult (egyreszt, hogy hamarabb kezdtek), valami eloadast csinaltak a gyerekek, a 2 hettel ezelotti farmos kirandulas ihleteseben. Mig az ott keszult kepeket vetitettek ki, a gyerekek sajat kezu allatos (csirke, kacsa) jelmezekbe oltozve enekeltek allatos kis dalokat, nehanyan bemutattak alkotasokat (festmeny tehenekrol, kartondobozokbol krealt farm-jarmuvek, stb) Aztan vihettuk haza oket.

Legjobb baratjaval, Abdival:

...cim nelkul...

Multheten kedden Rubennek volt osztalykirandulasa. Innen nem tul messze, weston-Super-Mare melletti "adventure farm"-ra mentek, kulon busszal. Mi most sajna nem mehettunk vele. Nagyon jol erezte magat (es kivetelesen semmijet nem hagyta el, pedig biztos voltam benne, hogy kabat nelkul jon haza :)) Bar a sztorik meseleseben meg mindig nem a legjobb, de legalabb most magatol elmondta: latott lovat, tehenet, kecsket, es volt nagyon klassz jatszoter, kulonleges reszekkel (na itt olyan leirast adott, amibol meg elkepzelesem sincs, mirol beszelhetett)...es javareszt errol beszelt meg par mondatot. A kapott szorolapjukrol azert lattam, hogy ennel joval tobbfele allat is volt ott, kb olyasmi park/farm lehetett, amilyenen csaladostol voltunk aprilisban a szulinapjan.
Szerdan megint dokihoz kellett mennem, a korhazba. Azt hittem, rutin ellenorzes lesz, vervetel a pajzsmirigyprob. miatt, es hogy ujra elmondjak a mar telefonba bemondott eredmenyemet a Leiden-gyanuval kapcsolatban kicsi az eselyem ra.
Most nagyon sokan voltak, es bar picit kestunk, eleg hamar behivtak, eloszor vernyomasmeres. Aztan megpisiltettek (meg itt sosem kertek, igy amikor megerkeztunk, nyugodt szivvel mentem azonnal a wc-re...kisse megijedtem, amikor kb 15 perccel kesobb kuldtek pisilni a szamukra is...de kivetelesen sikerult :)
Ujabb varakozas..kozben jol megneztem, hogy egy kismama rabot bilincsben kisert be 2 rendor vizsgalatra...Ujra behivtak: kikerdezett a doki a fulladasomrol, meghallgatta szivem-tudom, baba szivet, es kisutotte vegre, hogy kb csak a hormonok miatti terhesseggel egyutt jaro problema ez, nem betegseg okozza...Aztan jott a Leidenes konzultazio: mivel a vertesztem szerint gyenge az eselyem ra, nincs tovabbi teendo vele. De aztan elkezdett gondolkodni, meg hogy a csaladban tobbeknek is volt trombozisa, stb stb...kiment valakivel beszelni errol. Es azzal tert vissza, hogy megiscsak ke ll kapnom az "ellenanyagot", megelozeskeppen...ugyanugy hasba kell szurkalnom magam minden nap, meg szules utan is kb 6 hetig, ahogy tesomnak...Pedig ennyi vizsgalat utan mar annyira remeltem hogy meguszom...Na mindegy. Ujabb korben meg is mutattak, hogyan kell csinalnom, ezaltal meg is kaptam az elso adagot. Nem volt olyan veszes, mint gondoltam.
Masnap kivaltottam a szert, es elkezdtem magamba dofkodni a tut. Azt hittem, majd biztosan nem fogom merni, remegni fog a kezem, fel oraig totojazni fogok, mire megprobalom, stb...de magamon is meglepodve egesz batran csinaltam (bar en nem "dofom", csak nagyon ovatosan, lassan adom be, igy eszre sem veszem a tuszurast) Szoval egyaltalan nem veszes, a tuszuras egyaltalan nem faj, csak a szer csip elegge, amikor mar bennem van, de ez lenyegtelen. Hat, ennel nagyobb problema ne legyen ezzel a terhesseggel sem, es akkor tokeletesen boldog leszek :)
Szombaton volt a hazassagi evfordulonk. Szerettunk volna elmenni kirandulni, ki is neztem egy klassz parkot, ahol viragoskert, kulonleges allatok, horgaszto, valami kis muzeumfele is van...de annyira esore allt, es hideg szep fujt, hogy a B tervet valasztottuk: elmentunk "plazazni" (2 evente 1-szer) Na persze hiaba volt az 5 perces perdikacio a fiuknak, hogy most az egyszer hadd csinalhassuk azt, amit mi (szulok) szeretnenk, ok pedig kisangyalka modjara egyszeruen csak jojjenek velunk...jatekuzletekbe is bementunk, hadd nezelodjenek ok is kedvukre...de nem...Vagy 3 percenkent rajuk kellett szolni, hogy adjak vissza a kezuket (legalabb ha kezen fogva jonnenenk, tudnek nezelodni is, de ha elengedik a kezunket, csak oket figyelhetjuk, hova tuntek...es nagyon nagy tomeg volt most), vagy eppen Ruben nyavogasat kellett orvosolni, lusta volt...ami ot nem erdekli, ahhoz nincs kedve, azt mondja, faradt, es nyugoskodik...bezzeg ha hirtelen talaltunk volna egy jatsozteret, akkor orakig kepes lett volna rohangalni...Szoval gyerekfelugyelet megoldasanak hijaval ez a nap sem szolhatott rolunk (apa+anya)...De legalabb ettunk egy jot a KFC-ben (ilyesmi gyorsetkezdekben az elmult 6 ev alatt kb 3-szor voltunk, tehat nekunk ez is unneplesnek szamitott :))
Egyebkent nem voltam valami fenyesen, mert szerdan (pont amikor hirtelen nagyon szep, meleg ido lett) jol megfaztam -felfogni sem tudom, hogyan- es pentektol olyan csunyan kohogtem, hogy szombaton alig volt hangom (ami nalam nagyon ritka jelenseg), Vsarnap delelott igy kivetelesen egyedul itthon maradtam, hogy legalabb 2-3 oram legyen, amikor nem kell eroltetnem a hangom es pihenhetek. Apa elvitte afiukat a gyulibe. Mara mar sokkal jobban vagyok. Es most indulok Rubenert, akinek ezek a heten sport-hetuk van, kivancsi vagyok, miket fog meselni, mert mostanaban egyre jobban odaig van a sportokert, foleg a futassal szokott dicsekedni, milyen gyors , es allitolag mindenkit le szokott hagyni (szerinte) :)))

Elmult heten...

...semmi izgi nem tortent. Ruben nagy orommel jar ujra suliba, mostmar jul 22-ig nem lesz szunet, csak kirandulos nap, sprotnap, apak napja, es hasonlo programok fogjak tarkitani a hatralevo idot. Annak kevesbe orulok, hogy -talan a baratai hatasara?!- mult heten elegge nehezen kezelheto volt, sokat veszekedtem vele, es minden este volt valami buntetesre okom...bar az is az igazsaghoz tartozik, hogy nehany eset utan a turelmem is hamarabb elfogyott a het vege fele...
Tobbek kozott nem akart jatszani Kevinnel, es egyre durvabban adta a tudtara. Idonkent megutotte kicsit (nem tul durvan, es csak 1-1-et, de persze ettol is sirva fakadt Kevin). Vagy velem volt szemtelen, abszolut engedetlen. A szobajukat tovabbra is iszonyatos allapotba tudjak "atrendezni" pillanatok alatt, rendet rakni viszont esze agaban sincs, csak ha mar nagyon csunyan raszolok miatta es buntetest igerek be (szep szora fule botjat sem mozditja)...
Nehez es hosszu volt a het Apa nelkul, akinek a tavolletet ujra kell szokni..most meg a lakotarsunk sem volt itthon egesz heten, es bar regen nem voltam felos, mostanaban valahogy az lettem, uuuuutalok egyedul lenni ebben a nagy hazban, minden este tagra nyilt szemekkel alszok el vegkimerulesben a szem-meregetestol es zajok hallgatasatol...Alig vartam a szombatot, hogy vegre nyugodtan kialhassam magam, ami sikerult is, mert bar a fiuk koran keltek, de Apa ellatta oket mindennel.
aznap nagybevasarlassal, aztan kerteszkedessel telt a nap, kihasznalva, hogy 1 hetes eso es hideg utan vegre kisutott a nap. Nem gondoltam volna, hogy egy kis funyirozas igy kikeszit...Utana kb masfel oran keresztul pontosan 20 perces bekemenyedeseim voltak...kisse korainak tartom, bar lehet hogy csak nem emlekszem mar a dolgok idejere (mikor minek kell tortennie)
Ma becsoszogtam a varosba ugyeket intezni. Miota pedig ma hazahoztuk Rubent du. ma (kivetelesen?) olyan, mint egy kisangyal. Szepen jatszottak eleinte kint a kertben (maguktol), aztan idebent, meg egyszer sem kellett rajuk szolni. A reggeli es vacsi is bekeben telt ma...vegre egy bekes nap :)) Jo lenne ezt tartosan bevezetni. :) (a ma elhagyott kabatja pedig remelem elokerul holnap!!!! :(

Helyesbites az elozohoz

Az elozo blogbejegzesben nem mindig sikerult ugy feltenni a kepeket, hogy a szoveghez megfeleloen passzoljon. Ennek oka, hogy nem abban a sorrendben csatolja a rendszer a kepeimet, ahogy en feltoltom...nem tudom, hogy lehetne jobban. De mindegy. Kijavitani pedig mar nincs kedvem (pl az egyik helyen, ahol az ilki dedirol irtam, hogy "az utolso 2 kep fiatalon es most..." mint kiderult, elso es utolso kep lett belole...de gondolom, mindenki kitalalja igy is :)
A helyesirasi hibak csupan felregepelesi hibak, utolag kijavithatnam mindet, de tul maceras es idoigenyes atirni...szoval bocsi erte.

Magyar Hon - az elmult 2 hetben

Tegnap erkeztunk "haza, otthonrol"...azaz Mo-rol vissza Angliaba. Az odautazas bruuuuutalis volt a szokatlan es hirtelen nagy hosegtol. Szombat este 5-kor indultunk, kb 16 fokbol hirtelen 30 fokos hosegben utazni 25-27 oran keresztul egy agyonzsufolt legteru, legkondi NELKULI autoban...terhesen...na persze rendesen feldagadt labakkal...
Erdekes modon Ruben birta a legkevesbe, o volt a legnyugosebb, utana en :P Es Kevin volt a legugyesebb, o csak olyankor nyafogott, ha eppen (es a legtobbszor ez megy) pont azt a jatekot szemeli ki maganak, amit Ruben vett elo, hogy azzal jatszon. Igy eleg sok vita es bekites, igazsagtetel es rovid sirdogalasok szinesitettek utunkat. Enni persze alig akartak a fiuk, es aggodtam Kevinert, miert fajlalja annyit a hasat, mert ra nem jellemzo. Egy ido utan biztosra vettem, hogy ezt az utat nem usszuk meg hanyas nelkul (mert o nagyon konnyen elhanyja magat, bar utazaskor nem volt meg eddig jellemzo), de vegul megusztuk szarazon :) Utkozben eleg sokat aludtak. A komp este 10-kor indult, amint atertunk vele es autoba ultunk ujra, Ruben es Kevin vegig aludta az ejszakat (hala Istennek), tobbnyire en is...es szegeny Apa kitartoan vezetett, szinte egesz ejjel. Jol birta, es amikor elfaradt, ugyis megallt kis idokre, de aludni csak masnap reggel valamikor egy oracskara. Elso uticelunk egyik tesomekhoz vezetett, hozzajuk vasarnap este 6-7 ora korul erkeztunk. Tesom kislanyai es a fiaim elvalaszthatatlanok voltak ezekben a napkban.








Hetfon es kedden sikeresen elinteztuk az osszes dolgunk (auto muszakiztatasa, banki ugyletek, latogatasok a kornyeken, koztuk a masik Hugimhoz is beugrottunk),a hazikonk ellenorzese...)








Szerda deli orakban indultunk az -egyik- haza, Anyumekhoz, es ott voltunk hetfo reggelig. Nagyon jo volt, bar az a par nap irto gyorsan elrepult. A fiuk fantasztikusan ereztek magukat, sokat jatszottak az udvaron, kutyaztak, kerti medenceben lubickoltak, motoroztak. E napok soran meglatogattuk egyik fiatal-csalad rokonainkat, ahol van egy kozel 2 eves kisfiu es a hetekben varjak a masodikat. Itt is nagyon jol szorakoztunk, beszelgettunk, gyerekek jot jatszottak, mert az a kisfiu legalabb olyan baratkozos es nagyon tarsasag kedvelo, mint Ruben is volt mar ennyi idosen.












Szombat este volt nekem a 15 eves erettsegi tali, amire Sanyival mentem el, mig a fiukra a nagyiek/dediek ill meg az aznap erkezett Hugim vigyaztak, jatszottak es altattak el oket (konnyeden). Amin meglepodtem, hogy allitolag Kevin nem is hianyolt engem, meg lefekteteskor sem. Ilyen sokat jelent, hogy mar o is emlekszik a (sajnos) ritkan latott csaladra is es szeretnek ott lenni. A talin mi nagyon jol ereztuk magunkat, alig varom a kovetkezot :)
Vasarnap gyulibe mentunk, ahol felnottem, de mar az akkori fiatalok kozul alig alig laknak ott, nagy reszuk meghazasodott es elkoltozott, idosek pedig betegek vagy mar nincsenek...Delutan kineztunk a falusi gyereknapra...kisse naivan. Azt hittem, meg letezik olyan (effele falun) hogy ingyenes gyereknap (amit az onkormanyzat vagy nagycsaladosok egyesulete allhatna igazan, hiszen csak par szaz (?!?! ...nekem kevesebbnek tunt) gyerek el ott...Igy penz nelkul mentunk ki. Ott amikor megkerdeztuk, mennyibe kerul, kihaltunk: 1400 ft/gyerek, ahhoz, hogy felmehessen egy db ugralovarra, egy valamilyen szimulatorra, arcot fessenek nekik es 1-2 gagyi ugyessegi jatekot kiprobalhassanak...Koszi, akkor nem kerjuk...Viszont volt 2 lehetoseg ingyen, lehetett setalovaskocsikazni es egy magas paci hatara felulve "lovagolni" 1 kort.







Ezt termeszetesen erdemes volt kivarni es kiprobalni. Ez utan derult ki, hogy felretajekoztattak minket, es csupan 400 ft/gyerek az ara annak, hogy mindent kiprobaljanak, es hozza kapnak meg egy uditot es szendvicset is. Kar hogy mar nem maradt idonk hazaugrani penzert. Meg indulas elott megneztek egy szinpadi zenes mese eloadast a kiskecskerol es a farkasrol. (a "szineszek" nem vittek tulzasba a jelmezkeszitest, a kecske pl egy barna haju csaj volt, aki farmerszoknyaban es piros poloban feszitett egy nyuszifulre hasonlito hajpanttal...a farkas legalabb fekete szerkoban volt, de normal utcai viselet)volt egy hazikojuk hatterkent, ami mogott a "kecske" kezelte a magnot, es egyszer nem az a szam indult el, aminek kellett volna, erre a (mese szerint a hazba be nem juto farkas) lazan besetalt a hazikoba es elinditotta a zenet...kisse sem volt feltuno :P De legalabb a kicsik elveztek.
Imahazba oda es hazajutast a fiuk termeszetesen nagypapam fuvarozo szolgalatat elvezve probalhattak ki, csak ugy, mint annakidejen amikor mi (a hugaimmal) gyerekkorunkban.





Nosztalgikus erzes volt latni oket ugyanott ulve es mokazva, ahogy mi tettuk. Nagyapamnak van egy kezzel hajtos mozgasserulteknek valo 3 kereku "kocsija", aminek hatul a csomagtartojaban, vagy Dedi oleben ulve igazan eletreszolo elmeny kisgyerekkent utazni :))) (amikor mi voltunk kicsik (de mar nagyobbak mint a fiaim), meg hajthattuk vagy kormanyozhattuk is)
Hetfon Ruben elerzekenyulve, sirosra gorbulo szajjal mondta, hogy nem akar innen elmenni, meg maradni akarna...De a napjaink be voltak tablazva, es igazsagosan el kellett osztani a 2 nagyszuloi haz kozott az idonket, igy mennunk kellett a masik nagyiekhoz, az orszag masik szegletebe, jo 3,5 oras utra onnan.
Mikor megerkeztunk, persze azonnal megorultek a masik nagyieknak is, es mar nem bantak az utazast, mert vegul, mint kiderult, mindenhol egyforman nagyon jol ereztek magukat. Itt hetfo estetol pentek reggelig maradtunk. Mivel itt meg mesenezesi lehetoseg sem volt, tenyleg egesz idot a szabadban toltottek. Hatalmas kert van, segitettek mamanak viragot locsolni, papanak epret szedni. Apa keszitett nekik egy hintat, azon hintaztak, es itt is kutyaztak. Meglepetesemre Potyi is nagy lelkesedessel fogadta a fiukat, pedig legutobb annyira menekult eloluk, mert nem birta elviselni a tul nagy szeretetet :P
Kevin kapott uj bilit.
Valamint itt voltunk egyutt fagyizni, a varosban levo uj nevezetessegeket megnezni.















Csutortok este volt egy "buli". Sogornom olasztanar egy fiugimiben, es szalonnasutest rendezett kb 15-20 kamasz fiunak. Ruben alig varta oket, bar mondtam, hogy ezek mar nagyfiuk, nem valoszinu, hogy jatszani akarnanak...Megis lelkesen szaladtki hozzajuk amikor megerkeztek. Fel pillanattal kesobb megilletodott arccal jott vissza hozzam, hogy "nem ismerem oket". Mondtam: persze hogy nem, de ha akarod, kimehetesz megismerkedni. Erre mar szaladt is ki hozzajuk, es 5 perc mulva ragyogo arccal szaladt vissza elujsagolni nekem: "mostmar ismerem oket". Es mar szaladt is vissza hozzajuk. Be sem lehetett oket csabitani addig, amig el nem ment az utolso is, este 9 korul. Addig vegig ott jatszottak korulottuk, es barmikor kineztem rajuk (hogy nem estek-e meg bele a tuzbe) azt lattam, hogy a fiaimat kb 8 kamasz fiu allja korbe es tatott szajjal hallgatjak oket :)) Ruben nyomta a rizsat, legszivesebben odamentem volna hallgatozni, hogy miket dumalhat, ami igy lekot ekkora sracokat?! Allitolag angolul is beszelt veluk, es volt aki megjegyezte kozuluk, hogy irigyli, mert mar jobb Ruben angol kiejtese, mi az ove...(amennyire ismerem a fiam, valoszinuleg eleg sok halandzsat mondhatott angolul, de tenyleg eleg jo angolos akcentussal :P) Sogornom szerint a diakjai el voltak ragadtatva a kicsiktol, hogy milyen edesek, baratkozosak, es vagany a dumajuk :)....haaaat...en nem tudom, csak azt, hogy en is szeretem hallgatni a csevegeseiket :) Kevin mindenkit azzal szokott "farasztani" mostanaban, hogy "ez milyen szinu"...perceken keresztul, es az eg vilagon mindennek a szinet felsoroltatja, akar 5-szor is megismeteltetve.

Ugy volt, hogy kihasznalva a jo idot es nagy szabad udvarokat, ez alatt a 2 het alatt le akartam szoktatni a pelusrol Kevint, azzal, hogy kint folyton bugyiban vagy puceran rohangalhatott (volna). De ahhoz nekem is ott kellett volna lennem, hogy amikor szol tudjam mondani az instrukciokat, hogy mit csinaljon (tudja, csak mindig emlekeztetni kell es persze dicserni)De keptelen voltam kint lenni fel oraknal hosszabb ideig. Minden bajom volt a hosegtol, rosszulletekig, ugyhogy emiatt sajnos ez a tervem meghiusult. Most meg 15 fokra erkeztunk vissza, egyenlore eselytelennek latom, hogy az iden lesz normalis nyarias ido itt nalunk is (mondjuk egy 20-23 fokkal kibekulnek,akkor mar lehet naci es pulcsi nelkul es en is eletben maradnek kint is) ahhoz, hogy sikeres szobatisztasagra szoktatast hajthassunk vegre. Igy bent macerasabb lesz megoldani :(

Innen 50 km-re lakik az egyik Dedi, hozza is atugrottunk 1-2 orara. Itt mar megszolalt az oszinte gyermek, szerencsere nem tul nyiltan, remelem nem vettek eszre Mama es Dedi, amit nekunk sugott Ruben, hogy nem szeret ott lenni. Unatkozott es nem volt kivel jatszania (egyszer az apjuk leallt veluk kicsit homokozni, sajnos maguktol nem talaltak fel itt magukat). Igy tobbnyire korulottunk ulve hallgattak a felnott (uncsi) beszelgeteseket. Pedig vittek (mint mindig) jatekokat magukkal, meg Kevin el is volt, de Ruben sajnos eleg hamar elunja magat es egyre nehezebb szorakoztatni, ill ravenni otleteket adva, hogy foglalja el magat, hiszen lehetoseg lenne mindenhol, csak otletesnek kellene lennie, hogy kitalaljon maganak izgalmas jatekokat. Talan az is benne volt az oszintesegenek okaban, hogy ez a Dedi nem olyan, aki ki tudna mutatni a szeretetet a kicsik fele. Nem tud veluk sem jatszani, sem barmi erdekeset kitallani, amivel magahoz edesgethetne az unokakat, dedunokakat. Csak elvarja, hogy ot mindenki latogassa, beszelgessenek vele, puszit adjanak a kicsik is (bar nem tul rozsa illatu) Meg csak 85 eves, de 10-el tobbnek nez ki, sot egyszer azt is mondta veletlenul magarol. Tipikus nagyon regies paraszthazban, ill. annak is csak a hatso konyhajaban lakik (a szoba-konyha egyugyanaz, es nincs furdoszoba, sem angol WC)A berendezes, "diszites", kepek a falon mind olyan hangulatot arasztanak, mintha 100 evvel ezelotti korba csoppentunk volna vissza. Gyerekkent en is jobban szerettem modernebb es illatosabb lakasokban lenni, de felnottkent megertobb vagyok, es kivancsi...Nosztalgikusan erdeklodo szemmel nezelodtem a mar-mar muzeumi "kincseket" rejto paraszthaziko kulonbozo helyisegeiben. Ez a fajta eletmod sem nekem, sem a ferjemnek nem volt szokatlan, sok hasonlo korulmenyek kozott elo idos emberrel voltunk kapcsolatban gyerekkorunkban, de a mi gyerekeinknek ez mar nagyon furcsa vilag...Probaltunk sokat meselni roluk, hogy jobban megertse Ruben ezt a Dedit is, asszem sikerult elfogadtatni vele, hogy o ilyen, es igy is kell szeretni. A masik Dediek (nagyszuleim) joval modernebb es teljesen mai igenyek szerint kialakitott tiszta hazban laknak, es mamam letagadhatna 10-15 evet (arca es oltozkodese miatt), pedig o is 84 eves mar. Es ok mindannyian tudnak gyereknyelven beszelni es szorakoztatni a legifjabb generaciot is...talan ezert volt furcsa Rubennek a masik Dedinel, hogy minden annyira mas, mint amit megszokott mashol. (e kepcsoportbol az utolso 2 kep: apai Dedimama van Dedipapaval -akit mar nem ismerhettunk meg- fiatalkorukban...es most.)









Egyebkent eleg sokat meseltunk ferjemmel a fiainknak a "regi idokrol", hogy mi milye volt, amikor mi voltunk gyerekek...talan mar ennyire oregszunk ?!?! hogy ezekrol szeretunk beszelni, hogy "bezzeg a mi idonkben", meg "amikor en kicsi gyerek voltam" :))) De amellett hogy jol esik feleveniteni a gyerekkori emlekeket, miket jatszottunk akkoriban, ugy hisszuk, hasznos, ha tudjak a mi gyerekeink is (foleg azt latva, hogy Rubennel fennall a "tul-elmodernizalodas" veszelye) hogy nem csak akkor lehet vidaman szorakozni, ha megkapjak a legfrissebben kiszemelt modern jatekokakat (es amivel idegeimre megy, hogy amint megkapja, mar azt mondja, legkozelebb mit szeretne) hanem akar ilyenek nelkul is fantasztikus jatekokat lehet kitalalni jo kepzeloerovel es tettvaggyal...Mi madzagokkal, hokedlivel, kartondobozokkal, Anyu regi haloingjeivel, pledekkel is meg tudtunk elegedni, amibol varazslatos mesevilagokat tudtunk kialakitani magunknak (pl nekunk sosem volt bolti babahazunk, de kartondobozbol es kulonbozo dobozokbol, csomagolopapirokbol, textildarabokbol sajat magamnak keszitette egyet. A Barbie babamnak en varrtam a ruhait. Nem volt fahazikonk az udvaron, de nagyapa keszitett nekunk nagy neylonfoliabol es karokbol hazat. A hokedli volt a titkarnoi asztalom, es madzagokbol mindenfele akadalypalyakat kotoztunk a fak koze. A ferjem 14 evesen igazi, motoros go-cart-ot epitett maganak, amivel lehetett versenyezni. A padlason beepitettunk (o meg profibban) magunknak sajat gyerekszobat...mert a hazban nem volt mindenkinek kulon szobahoz hely...Kincskeresos/kalozos jatekaink voltak, egyszeruen egy regi, kopott, diszes femdobozt elkunyizva a padlason levo lomok kozul es abba teve a "kincseinket": kavicsok, diszes gombok, regi (ervenytelen)fempenzek, es magunk altal rajzolt kincsesterkep...Utcan levo fakrol mosatlanul ettuk marokszamra a gyumolcsot (meg somot is, vagy ami annak nezett ki), es az udvaron "soskanak" kinezett valami nagylevelu fuvet,es loheret, meg diszmak magjait...kesz csoda hogy eletben maradtunk :))) Hatalmas szalmabalakon maszkaltunk,akkor is,ha ezutan az esti furdes felert egy kinzassal a csipo sebesuleseink miatt. A hinta egy deszakarab vagy ures gumiabroncs volt, nem pedig hiperszuper jatszohazak es monumentalis maszoka-komplexumok...Ruben tatott szajjal hallgatja ezeket a kis sztorijainkat, ahogyan mi is tettuk, amikor a mi szuleink, nagyszuleink meseltek az o gyerekkorukrol. Alig vartam ezt az idoszakot, amikor en is ilyeneket meselhetek a gyerekeimnek :)

Visszaterve az utazasunkhoz: penteken delben gyorsan felkaptuk a ferjem uj (kartyas) szemelyiet Vacott, megkonnyebbulve hogy utolso pillanatra megis elkeszult. Majd kineztunk a hazunkhoz, ezuttal mindannyian, hogy "elkoszonjunk", kicsit szomszedoltunk, aztan visszatertunk kiindulopontunkhoz, fiatalabb Hugomekhoz. Ahol a gyerekek este meg par orat tudtak jatszani, nagy nehezen sikerult oket egesz jo idoben agyba is nyomni 9 korul(ami a 2 het alatt termeszetesen az itthon megszokott 8-fel 9-es idorol kitolodott 10 korulre). Reggel konnyes bucsuzkodas volt Ruben reszerol, szivem szakadt tole, mert lattam az oszinte fajdalmat a szemeben, hogy valoban milyen nehez lehet mostmar neki is az elvalas. Tudja, hogy sokaig nem talalkozhatunk a csaladdal, unoktesoival, akikert odaig van. Mondogatta is hogy nem akar visszajonni, inkabb ott maradna...vegul mar igazi erzelmekkel mondta, hogy gyuloli Bristolt...De 20 perc vigasztalgatas es visszateresi igeretek utan csak beult velunk az autoba, Kyra (tesom majdnem 6 eves kislanya)utanunk futott az utcasarokig, integetve. Es innentol nem volt visszaut...sok-sok megallas viszont annal inkabb, (de csak egy helyen volt erdemes fenykepezni, autopalya melletti parkolokban nem jellemzo a szep taj, ill. tul gyorsan megyunk ahhoz, hogy jo kepeket lehetne kesziteni)




mire 27 oras utazas utan, total kiutve megerkeztunk vegre "haza", vasarnap delben. Az ejszakank jo volt, a fiuk megint vegigaludtak, koran kellett kelni, mert 6-kor indult a komp, de nagyon elveztek, vegre lehetett latni is mindent (mert eddig mindig ejszaka kompoztunk) Mi kicsit tudtunk pihenni a 2,5 oras ut alatt, aztan vegikimerultseg hataran szegeny ferjem meg mindent beleadott (persze kozben is megalltunk egyszer vagy masfel orara aludni) Hazuton Ausztrianal rosszabbra szamitottunk a beigert hatalmas rendori ellenorzigetesek miatt, de semmi nem volt. A hatarnal nehany autot szuroproba szeruen felrehivtak, de minket nem. Eso csak Frankfurtnal volt egy kis reszen, meg Bristol kornyeken. Egyetlen idegesito "problemank" Franciaorszagban volt, pont a kikotoben. Dunkerque-tol indult a kompunk, es mar sokszor mentunk innen. Ferjem rutinja (es kivalo tajekozodasi kepessege) miatt ezuttal nem nyomtattunk ki terkepet a komp kornyekerol, megtalalasarol. Es most ez egyszer (ferjem eleteben eloszor) total belegabalyodott ebbe a "kis" teruletbe. Semmi gond nem volt egyetlen orsagon sem atjonni, meg az uteltereleseket is konnyen megoldotta, de itt egyszeruen total elvesztunk. Meg jo, hogy joval a tervezettek elott erkeztunk, mert az a masfel ora el is ment az ott tekergesben, egyetlen varos korul/belul. Arra is rajottunk, hogy igaz lehet, amit annakidejen a francitanarnom mondott a franciakrol: nem korankelo tipusok, kb 10 elott nem kelnek, es ezert nincs is naluk olyan szo, hogy "jo reggelt"...Reggel 5 korul egesz varosban alig lattunk 4-5 autot, aki mozgasban volt valamerre, de az utcak egyebkent total kihaltak voltak!!! Sehol senki, akit megkerdezhettunk volna, merre van a kikoto...A kitablazas pedig nem volt egyertelmu. Voltak ugyan "car ferry" jelzesek, eleinte Dunkerque fele is, de egyszercsak eltuntek, es mar csak Calaishoz tartozo car ferryket mutatott, ami bekavart minket, mert onnan is mentunk mar, es tudtuk, hogy most nem onnan kell. Amikor mar az OSSZES letezo jelen vegig csalingaztunk, vegul megprobaltuk ezt is, igy kiderult, hogy megis Calais fele kellett menni, egesz messze Dunkerquetol (vagy 15 km). Mar ugy imadkoztunk, hogy le ne kessuk a jaratunk (nem volt penzunk arra, ha esetleg a kovetkezohoz kulonbozetet kertek volna) 45 perccel indulas elott be kell check-olni, azaz 5.15-kor legkesobb. Mi 5 orakor meg nem tudtuk, hol vagyunk, es jo uton haladunk-e...par perc mulva kiderult, hogy vegre ez a helyes ut, es 5.20-ra oda is ertunk, azonnal tulestunk a checkolason, es mire bealltunk a sorba, mar engendtek is fel a kocsikat. Szegeny ferjem ebben az elkeseredett, mar-mar remenyt vesztett keresgelesben jobban elfaradt, mint az elotte valo kb 20 oras vezetesben. De hala Istennek epsegben, minden baj nelkul hazaertunk.
Ma megkezdodott mindenkinek a szokvanyos hetkoznapja, Apa dolgozik, Ruben suliban, en a hazat tettem rendbe, kipakoltam/elpakoltam, nagymosas, kesobb takaritas, fozes...

Par szo a pocaklakorol: az elmult heten egyre aktivabb kezdett lenni. Mostmar kivulrol is latszik a mocorgasa, es mar nem csak "tapizas" van, hanem szabalyosan erzem a kis tappancsait, hogy egeszen kis "emberforma" kopogtat kifele, egyre gyakrabban es hosszabb idokre. Foleg este es kicsit ejjel a legaktivabb (remelem nem marad ilyen szuletes utan)A pocakom szerintem oriasi, 3 het alatt 7 cm-rel bovult a korfogatom :( Ebbe beletartozik a magyar hazi koszton eles :)) Valahogy mindig tobbet eszek, ha hazamegyunk :( Plusz 8 kg-nal tartok, pedig meg csak a 23. het.Szoval sajna most nem voltam olyan ugyes es ovatos a sulyom kordaban tartasaval, mint Kevinnel, most bizos tobb kg jon fel...de remelem ugyanennyi le is fog menni igy is.