Diane Loomans: Ha elolrol kezdhetnem...

"Ha elolrol kezdhetnem a gyermeknevelest,
Fenyegetes helyett festegetesre hasznalnam a kezem.
Peldalozas helyett peldat mutatnek.
Nem siettetnem a gyereket, hanem hozza sietnek.
Nem a nagyokost jatszanam, hanem okosan jatszanek.
Komolykodas helyett komolyan vennem a vidamsagot.
Kirandulnek, sarkanyt eregetnek, bamulnam a csillagokat.

Civakodas helyett a babusgatasra osszpontositanek.
Nem eroszakoskodnek a gyerekkel,
hanem a lelket erositenem.
Elobb az onbizalmat epitenem, azutan a hazamat.
Kevesebbet beszelnek a hatalom szereteterol,
es tobbet a szeretet hatalmarol...

Ha elolrol kezdhetnem a gyermeknevelest."

2011. március 25., péntek

Beteges het

A fiuk betegek...bar mar gyogyulofelben vannak. Rubennel penteken kezdodott, eleg erdekesen. Itthon azt mondta, hogy egyik fiu megutotte a szemet, most faj neki, piros is vol es csunyan valadekozott. Mivel tisztan latott vele, es mar pentek delutan volt, ugy gondoltam, varok, es figyelem, mi lesz, mast ugy sem tehetek hetvegen. Masnapra a masik szeme is fajt, piros lett es valadekozott. Ekkor azt mondta, hogy azt is megutotte a fiu...ezt mar nem nagyon hittem. Inkabb valmi kozelgo betegsegre gyanakodtam...igazam lett. Vasarnap mar kezdett fajni a torka,es fule. De hetfon, amikor mar eppen kertem volna idopontot dokihoz, hirtelen kutya baja lett, igy suliba ment. De onnan delutan erosebb torokfajassal jott haza, elkezdett kicsit kohogni is (sosem engedelmeskedik, hiaba mondom, hogy neki MUSZAJ felvenni a kabatjat es sapkajat 16 fokban, akkor is ha az osszes tobbi gyerek rovidujju poloban rohangal...de nem, egyreszt lusta egyedul felvenni a kabatot, es inkabb o is anelkul rohangal kint...meg is lett az eredmenye.), es enyhe hoemelkedes is volt. Szoval kedden mar nem ment suliba, es egesz heten itthon tartottam, hogy rendesen meggyogyuljon. Kedd delutan elmentunk dokihoz, de semmi ertelme nem volt...elore tudtam, hogy mit fog mondani: jol nez ki (persze fajdalomcsillapito hatassara egesz vidam volt es egeszsegesnek tunt),csak kicsit piros a torka (en is beleneztem, eleve oriasiak a mandulai, amihez csak aprilis vegere kaptunk idopontot)es szerintem csunya, es pottyos, szinte fekelyesnek latszott...szerintem..."Tiszta a tudeje" (?!) - mikozben olyan hurutosan kohog?!!? Szoval nincs szukseg gyogyszerre, ha rosszabodik, menjek vissza 3 nap mulva...
Tehat magamtol kezeltem itthon,fajdalomcsillapitot adagoltam neki rendszeresen (6 orankent muszaj volt)3 napon keresztul. Ez legalabb segitett, mert az 15 perc alatt hatott es utana 5-6 oran keresztul "kutya baja" sem volt. De amint elmult a hatasa, naaaagyon fajt neki minden. Vettunk valamit kohoges es torokfajas ellen a gyogyszertarban (gyogyszeres javaslatat), es multivitamint, amit direkt betegseg alatt es utan kell szedni (szirup). Aztan a szokasos hazipraktikak: mezes-citromos kamillatea, sal a nyakba (amikor fajt), fulre melegitett magos zsak (ez is sokat szokott segiteni), es narancs/mandarin, valamint sok folyadek (ami sehogyan sem csuszik neki, pont amikor beteg, ugyhogy emiatt sokat kinlodok vele, mire raveszem hogy megis igyon...)
Es csodak csodajara csutortokre mar olyan jol volt, hogy csak a vitamint adom, mar nem faj semmije. Rosszabbra (hosszabb gyogyulasra) keszultem, hala Istennek hamar es konnyen tulestunk ezen.
Kevin most is konnyebben meguszta. Neki csak a szeme lett ugyanolyan, es kohecsel, de semmije nem fajt.Bar ejszakankent eleg sokszor magahoz hivott. Tegnap szepen sutott a nap, igy a kertben is jatszottak mar. Ma is kimegyunk kicsit levegozni. Hetfore remelem mar nem lesz semmi gond egyikkel sem. :)

Pocaklakomrol annyit: 2 hete voltam eloszor a midwifenal elso alkalommal. Foleg csak adatok felvetele volt, meg vernyomasmeres, es vervetel egy csomo mindenhez, ja meg pisit kellett vinni. En ugy ertettem, hogy o ker nekem idopontot az elso ultrahanghoz, amit majd azok levelben fognak kikuldeni...erre varok 2 hete :s Kezd gyanus lenni a dolog, ugyhogy ma fel akartam hivni, de csak a recepciossal tudtam beszelni, aki total kiakasztott! Annyira turelmetlen volt, semmi kedve nem volt megvarni, hogy kinyogjem a mondataimat, es ilyenkor amikor hallom, hogy nincs turelme valakinek engem vegighallgatni, megerteni, megjobban belegabalyodik a nyelvem es megbenabban nyogdecselek, mert probalnam gyorsabban mondani...KETSZER is letette a telefont, mikozben beszeltem!!!! Annyira pofatlan volt...meg kozbevagott, es nem engedte elmondani, amikor eszrevettem, hogy rossz szamot adtam meg neki, hogy kijavitsam, ketszer kellett visszahovnom, mire elmondhattam vegre, de akkor is turelmetlen volt. Elmeletileg majd a midwife vissza fog hivni...kivancsi vagyok en erre...Nagyon felidegesitett, hogy hogy lehetnek ilyen bunkok egyesek, csak azert, mert hallja hogy nem beszelek eleg jol angolul, akkor mar nincs is kedve kinlodni velem...pedig nekem nehezebb, mi olyan nagy dolog neki abban, hogy o megprobalhatna megerteni...Na mindegy.
Aztan 1 hettel kesobb (1 hete) voltam a haziorvosnal is (itt sokan vannak, mindig mashoz jutok be...de regrol mar ismerem mindegyiket)es itt is kifogtam a legh...bocsanat...Annyi volt neki a vizsgalat, hogy meghallgatta a "szivem", ami szerinte a torkomban doboghatott, merthogy majdnem ott nezte, es egyetlen ponton, a felsomet sem kellett levenni hozza, csak annak a kicsi nyakkivagasan keresztul...Aztan amikor mondtam, hogy pajzsmirigyemre szedek gyogyszer, kitalalta, hogy akkor meg kell emelni 50 mg-al. De o nem ert hozza -mondta sajat magarol- szoval megkerdezi a kollegajat. Nagy szemekkel neztem, ahogy kiment, aztan azzal jott vissza, hogy a kollegeja is ezt mondta. En meg elkezdtem vedekezni, hogy ehhez nem kellene vervizsgalatot csinalni, es az alapjan eldonteni, kell-e es megis mennyivel!?? Legalabb 3-szor elmondtam (o is a magaet) mire vegre utananezett a korabbi leleteimnek, es abbol meg azt sutotte ki, hogy mivel egyszer mar (terhesseg ota) megemeltek, akkor mar nem kell. Mostmar abban sem vagyok biztos, hogy akkor is nem-e hasrautve emeltek az adagomon, es nem a sajat eredmnyeimhez igazitva :S Par het mulva kell visszamennem ezt is ellenoriztetni.
Szoval meg mindig semmit nem tudok a babucimrol...neha olyan erzesem van, mintha mar ereztem volna, pl hetfon kifejezetten, erosen ereztem azt a fajta "rebegest"...de azota nem vettem eszre ugyanilyet...de konnyen osszetevesztheto meg a belmozgassal, amit eleg gyakran erzek, fura feleket...
A mereteim viszont ijesztoek. Tegnap utananeztem mekkora volt a pocakom Kevinnel, es talaltam egy kepet, ahol majdnem 19 hetesen volt pont akkora hasam, mint most 12,5 hetesen...nagyon durva kulonbseg. Azt tudom, hogy ilyenkor mar gyorsabban nyulik a hasfal, stb, nade 5-6 hettel nagyobb legyen?!?! Es kilo szerint csak 1 kg-t hiztam.
Rosszulletek meg akadnak, de mar ritkabban, viszont ha van, akkor eleg rossz. Pl meg eletemben soha nem voltam rosszul a sajat gyerekem kakis pelusatol, barmilyen undorito is volt...de valamelyik nap azt hittem, na itt most nem tudom mi lesz...vagy szegeny gyerekre taccsolok, vagy ha kirohanok, akkor tuti lemaszik es mindent osszeken a fenekevel, akkor meg vegem, ha ilyen allapotban kellene meg azt is eltakaritanom...De megusztam.
Almok: nem vagyok babonas! De nekem a terhesseg alatti almaim eddig bejottek kb 90 %-ban. Es ennel a babanal mar 2-szer almodtam meg, hogy mi lesz (mind a 2-szer ugyanolyan nemunek) :) Szoval remelem par het mulva - ha egyszer valaha vegre eljutok UH-ra - kiderul, ez a megalmodasom is bevalik-e :)

2011. március 16., szerda

Kertesz leszek...

Szombaton vegre sikerult kihasznalni az aranylag tavaszias idot, es hogy egyutt volt az egesz csalad. Apat rogton befogtuk a kert felasasaba :) Csak egy kis darabot "szantattunk" fel vele, hogy elvethessuk az elso kis zoldsegeinket. De mivel nem akartam rogton mindent elszurni, ugy dontottem, inkabb palantakat nevelgetek eloszor, cserepekben. A tulaj joparat itthagyott nekunk, azokat fogtam be. Es volt am egy remek segitom!!! Ugy volt, hogy Ruben es Kevin is reszt vesz a kozos kis csaladi programban, de szokas szerint Ruben nagyon hamar raunt az effele "komolyabb" tevekenysegre...ahol utasitasokat kell kovetni, abban nem valami kitarto. Kevin annal inkabb! Vegig segitett, nagyon lelkesen es komolyan veve a feladatait! Majd megzabaltuk, olyan edes volt! :)))
A cserepekbe o toltotte a foldet a kis homokozo lapatjaval. Aztan szepen kivarta mindennek a rendelt idejet(persze kozben egyfolytaban magyarazott es kerdezoskodott, mit hogyan es miert, mikor es megint csak mit hogyan miert es mikor), amikor mondtam, hogy most jonnek a magok, akkor o szorta szepen a cserepekbe. 3 cserepbe vegyes viragmagvakat, aztan a kicsikbe paradicsomot, kaliforniai paprikat es karfiolt. Persze nem vagyok benne biztos, hogy ki is fognak noni (en sem nagyon tudtam, mibol mennyit lehet beleszorni egy cserepben...annyira aprok voltak a magok, azt gondoltam, jonehanyat biztos lehet egymas "hegyere hatara" :o....hat meglatjuk, mi sul ki (mi no ki) belole :) Szepen betakargattuk folddel, aztan a tobbit mar en csinaltam ezzel kapcsolatban. Vegul felsorakoztatva az ebedlo es a konyha ablakokban. Kevin pedig ment tovabb, es az apukajanak segitett az asasban a kis lapatjaval, aztan egy reszre kellett hordani plusz foldet, abban is segiteni akart. Apa egy cserepbe toltotte a foldet, amit Kevin akart odavinni a zoldsegagyashoz, de utkozben kezdett nagyon kifele fordulni a kezebol, mert nehez volt neki. Egyszercsak megszolalt:
- Nem tudom csinalni! Tul kicsi vagyok! :)))) (annyira edes volt hallani az o szajabol a kis cernahangjan)
Ruben kozben foleg rollerezett, bicajozott, lapatolt ezt-azt, elfoglalta magat.
Fenykepeket sajnos nem tudtam csinalni, mert haladni akartam. Igy is ettol a kis semmisegtol ugy kifaradtam (terhesseg miatt) hogy vegul a zoldborsot megsem vetettem be, de legalabb elo lett keszitve a foldje, amint ujra joido lesz, johet az is. Egyebkent meg jobb is talan hogy nem sikerult szombaton, mert masnap megint fagy-gyanus ejszaka volt...
Szoval izgatottan varjuk (foleg en) az eredmenyt elso kis kerteszkedesi mualkotasunknak (nem sok sikerem volt eddig az ilyesmiben, pedig annyira szeretem a novenyeket, es otthon (lanykent) sokszor probalkoztam viragokkal...keves sikerrel)...a szobanovenyeim is MINDIG elpusztulnak, aranylag hamar, pedig gondozom oket! :(( Olykor meg a vagott viragaim a vazaban is tovabb szebbek, mint a kapott cserepesek...Az is baj, hogy en nem erzem a huzatot (persze en orulok ennek), es tobbszor sikerult mar veletlenul huzatos helyre tenni, igy azonnal kampec lett a novenykemnek. Azota kinlodik 2 is, uj helyere koltoztetve.

Most szombaton pedig megerkezik az uj lakotarsunk. Anyagi okokbol kenytelenek voltunk raszanni magunkat erre a lepesre, de szamunkra ez nem lesz szokatlan, hiszen miota hazasok vagyunk, eveink nagy reszet sajnos igy eltuk le...A leendo lakotarsunkat ismerjuk regota, barati korbol, es magyar holgy (60 koruli, fiatalos)...Remeljuk jol kijovunk majd egymassal. Hasznos lesz hogy nem leszek egyedul aprilistol, amikor a ferjem kezdi az 5 honapos munkajat Hampshirben, ahonnan csak hetvegeken jarhat haza (pont amikor egyre pocakosabb leszek) :(

2011. március 7., hétfő

Mindentelhagyos het

Ruben az elmult heten MINDEN napra tartogatott valami meglepetest nekem. :S
Hetfo: elhagyta a sapkajat (sokadjara)
Kedd: megtalaltuk, de alhagyta a saljat. Ezt azota sem talaltuk meg. (a kesztyuje sem lett meg)
Szerda: "verekedett" a suliban. Igaz, hogy csak jatekbol, nem volt senki senkire merges, de tilos a suliban (itthon sem engedem) verekedni, lokdosodni, mert veszelyes lehet. Valaki megserulhet...meg "szerencse" hogy ezuttal ez a valaki Ruben volt. A halantekanal megkarcoltak, de csak fel cm-re a szemetol...komolyabb baj is lehetett volna belole. Meg jegyzokonyvet is keszitettek rola a suliban. Nem volt balhe, de annyira ciki, hogy mar ez a 3. eset, hogy emiatt kellett Rubenre raszolni. Pedig tudja, hogy nem szabad, de mindig olyan konnyen elcsabul a "rosszfiuk" tarsasagaban :(
Csutortok: bepisilt a suliban. Tul elfoglalt volt ahhoz, hogy idoben WC-re menjen...ill. Ruben azt mondta, hogy onnan, ahol eppen voltak, nem tudta merre van a WC...A tanitonenik adtak neki valtoruhat (mert itt nem kertek, hogy vigyunk sajat valtot)
Pentek: jatekon valo igazsagtetel.
Errol kicsit bovebben, hogy ertheto legyen. A suliban az a szokas, hogy van egy lista, amin a gyerekek neve szerepel, minden napra be van osztva, hogy aznap ki vihet egy db jatekot magaval. Ruben (mivel kesobb csatlakozott az osztalyhoz) lemaradt a listarol, elfelejettek rairni ot is utolag. Igy egyszeruen nem engedtem, hogy vigyen jatekot. De mar hetek ota konyorgott nekem, hog o mikor vihet, mert latta, hogy mindenki vihet csak o nem. Hat a heten megengedtem neki, hogy vigyen egyet, mert megsajnaltam. De tapasztalatbol sejtettem, hogy ahogy a ruhanemuit, ugy valoszinuleg ezt is el fogjak tole venni, tehat figyelmeztettem, hogy nagyon vigyazzon ra, es hozza is haza. De mivel a heten mindig volt valami, amivel "oromot" okozott, nem volt arra is figyelmem, hogy azt is figyeljem, haza hozta-e azt is...Egy kis pokember jatekrol van szo. Es valojaban nem is az elso alakalom, mert neha rajtakaptam, hogy titokban a zsebeben vitt maskor is magaval jatekot...
Na szoval penteken mentem erte tanitas utan. Lattam hogy eppen egy kisfiuval jatszik, akinel volt egy uganolyan pokember, es Ruben tetovazva indul felem, folyton a jatekra pislogva vissza. Kerdezm tole: az a tied? ...igen...valaszolta bizonytalanul, riadt arccal...azt hittem azert ilyen a viselkedese, mert "rajtakaptam" hogy aznap is volt nala jatek, amikor nem tudtam rola, es mert nem tudja, hogyan kell visszakerni. Igy ujra es ujra megkerdeztem: biztos a tied?! Igen...Akkor kerd vissza szepen, es induljunk. De hiaba ment vissza, csak tetovan allt ott, ekkor a tanitonenivel kezdtuk kerdezni egymast, mi van...en mondtam, hogy tudom, hogy a heten hozta magaval Ruben is az ugyanilyen jatekat. De a kisfiu azt allitotta hatarozottan, hogy az az ove. Nem tudtuk, kinek higyjunk. En lattam a jatekon egy ugyanolyan kopast a terden, amilyen a mienken volt, es egyebkent is eg nagyon regi jatek, gondoltam, nem valoszinu, hogy annak a gyereknek is pont uganolyan legyen, biztos el akarta tole venni...de majd hetfon kiderul, amikor a masik tanitoneni majd igazsagot tesz mert o tudni fogja, ki hozta. Igy otthagytuk.
Itthon nagyon sokat beszeltem Ruben fejevel arrol, hogy miert nem szabad hazudni, olyat mondani ami nem igaz, mit is jelent ez, stb stb...Egyre hatarozottabban allitotta, hogy az az ove...nekem meg egyre furabb megerzesem volt, hogy nem...Elkezdtem keresni, es persze megtalaltam itthon az ovet. (tenyleg ugyanott, ugyaolyan kopast volt a jatekon). Szoval ma, hetfon mehettem vissza magyarazkodni, hogy az a masik tenyleg a kisfiue...milyen kinos! Bar valoszinuleg tartom, hogy nem szandekosan hazudott Ruben, csak elfelejtette, hogy o mar hazahozta az ovet...jaaaj, de akkor is mit csinaljak vele, hogy ne allitson valotlan dolgokat?! (sajnos eleg sokszor elofordul). Remelem ez is csak egyfajta korabeli sajatossag, talan most kezd kialalkulni bennuk mi a kulonbseg az igazsag es a hazugsag kozott?!?! Vagy mar eleve tudja, es direkt probalkozik, hatha nem veszem eszre es atverhet?!? Mindenesetre nagyon resen kell lennem, es tanulmanyozom minden arc rezzeset hogy meg tudjam allapitani azonnal, hogy mikor lehet hinni neki...nehez.
De jo lenne, ha ezen a heten nem tortenne semmi problema vele a suliban...
Kevinnel minden valtozatlan. Azt leszamitva, hogy par hete mas meseket is hajlando nezni , nemcsak a Toy storyt :) Most a legujabb kedvenc a "Gazdatlanul Mexikoban", chihuahua kiskutyakrol szol...es nagyon edes, ahogy o mondja: csibaba-t akar nezni :)

2011. március 1., kedd

Muzeumban

Vasarnap delutan elmentunk elso kirandulasunk-keppen a Muzeumba (ingyenes) Regen mar sokszor voltunk itt, amikor a fiuk meg kicsik voltak, es eleg volt cipelni oket :) Most direkt azert mentunk, hogy nekik is megmutassuk, mert mostmar ok is tudjak elvezni. Mar szombat ota nagyon vartak, csak errol tudtak beszelni, meg Kevin is :) Amikor odaertunk, tunderiek voltak, annyira lelkesek, izgatottak, tatott szajjal neztek mindent, es nem gyoztek egyik latnivalotol a masikig rohangalni. Tenyleg nagyon szuper dolgok vannak ebben a muzeumban, nagyon szeretjuk mi is...Bar en eleve ugy mentem, hogy most a fiuknak mutogatunk mindent..mennyire elveztek minden (szegenyes) magyarazatom :) Eloszor ami utunkba kerult olyan "labirintus" volt, ahol az oskori allat-leletektol kezdve(foleg tengeri) elo halakig mindenfele volt (nem volt idom szejjelnezni, alig emlekszem, mit lattunk, mert a fiukban gyonyorkodtem, mennyire elvezik, es le akartam videozni oket, amikor is itt derult ki, hogy a fenykepezogep memoriakartyaja otthon maradt :((( Pedig kivetelesen az elemeket direkt feltoltottem. Igy alig par kepre valo hely volt a belso memorian, de az nem volt eleg ezt levideozni...meg addigra le is maradtam rola :( Utana a nagy es varva vart kedvencet kerestuk meg: DINO CSONTOKAT!!!! :D Sajnos a legtobb nem igazi, foleg ezek a nagy, szabadon hagyottak, de le volt irva,melyiknek hol talalhato az eredetije... Na hat ettol el voltak ajulva...de azert nem tulsagosan, eleg hamar meguntak, es mar rohantak is volna tovabb a kovetkezo latnivalokig...mindig azt remelve, hatha ott erdekesebbet fog talalni (ez foleg Ruben volt) Kevin pedig amint megtalalta a muanyag dinojatekokat az igazik mellett a gyereksarokban, onnantol kezdve csak az erdekelte (volna) :) Egyik leletnel lehetett egy erintokepernyos szamitogep-felen a dino csontjait (animalt) puzzlekent kirakni, mellette pedig egy kallantyut meghuzva meghallgatni, hogyan orditott a dino...Na ez volt a masik nagy kedvenc. Innen alig lehetett elmozditani foleg Kevint. Mivel azonban csak 2 orank volt zarasig, es tudtuk, hogy az 1/5-et sem fogjuk tudni megnezni, de szerettuk volna ha meg mast is meg tudnak nezni, igy lassan tovabb vonszoltuk oket. Foleg a kitomott allatokra jutott csak ido (ennel erdekesebb igazi, eloket nezni allatkertben, nem beszelve a szagokrol, amitol total hanyingerem volt)...de azert ez is tetszett nekik. Kevinnek foleg azok az allatok, amit barmelyik mesefilmbol felismert, pl kis ozike (Bambi), tigris, bagoly, stb stb stb...Es nem gyoztem hajtogatni a valaszokat a hajthatatlan kerdeseire: "ez is meseben volt?"...ez volt a legfontosabb tudnivaloja!! Viszont sajnos nem tartott sokaig ez az idill. A (masik nagy , jelenlegi kedvenc) tigrisnel jott a nagy jelenet. Le akartam fenyekepezni oket, de elotte varni kellett volna fel pillanatot, mert eppen egy par akart ott fenykepezkedni, ezert udvariassagbol ki akartam huzni a kepbol Kevint, aki mar beallt oda...A par vart...de Kevin hirtelen bevagta a nagy hisztit. Sajnaltam ot, de borzaszto volt, hogy nem engedte megmagyarazni, hogy csak egy picit varjon, mindjart visszamehet. Nem volt hajland meghallgatni, csak a leheto legborzalmasabb hisztijevel kiverte a biztositekot (foleg nalam). Kozben persze meg tobb ember jott oda, mindenki ott akart fenykepeszkedni, es kozben minket bamultak, hogy mit muvelunk. Nagyon kinos volt, Kevin tepte ki magat a kezembol, messzebb akartam vinni onnan (raadasul attol a kitomott allatok szagatol rosszul voltam), es "szegeny" apa eppen el volt varazsolva, nem fogta fel, mi tortenik, es hogy nem artana egy kis segitseg. O eppen nagyon nyugis kedveben volt, es megprobalt engem is nyugtatni, amivel persze az ellenkezojet erte el :P , mert en azt vartam volna tole, hogy segitsen elcipelni onnen Kevint, o meg eppen meg akarta engedni, hogy madd menjen oda vissza (tomegbe) . Hat hagytam, hadd menjen, de tudtam (mert en jobban ismerem) hogy ez ilyenkor mar nem eleg, azt akarta (Kevin) hogy en is menjek utana (furodjak en is at mindenki laba kozott) es torolgessem a szemet es orrat (szokasa, hogy ha barmin sirva fakad, megha nem is jott ki meg egyetlen konnycsepp sem, maris mondja: "Anya, szemem-orrom" (azaz toroljem meg, es AKKOR hallgat el, addig nem)...na hat en nem akartam utana bujni, tehat uvoltott tovabb. De apa csak tanacstalanul nezte a jelenetet, tehat muszaj volt megint csinalnom valamit, megint kiszedtem onnan (megjobban uvoltott persze) es arrebb vinni megprobalni megmagyarazni neki azt, amit ugysem hallgat meg, es megprobalni elvonni a figyelmet, lenyugtatni, es lenyugodni... Vegulis nem tartott tul sokaig...nala...amikor abbahagyta, o a regi lelkesedessel nezelodott tovabb, csak nekem volt nagyon rossz kedvem. Innen mar csak a kis jatszosarokba mentunk, ami szinten eleg klassz volt. Ezt is muzeumos, tanito jellegure alakitottak ki, volt ott kitomott(?) mokus(talan nem igazi), keramikak amikkel lehetett valamit csinalni, ugyessegi feladatokat vegezni dolgokkal, asvanyokkal kapcsolatos ize is volt, nagy kepkeretek, ami mogott tobbfele hatteru vasznat ki lehetett (volna) huzni, fuggonykent, es ele allva, jelmezbe oltozve jatszani, vagy lefenykepezni, mintha elo festmenyek lennenek... (bevallom, nem nagyon figyeltem meg, mert meg mindig rossz kedvu voltam, amire ratett egy lapattal, hogy mikozben a magam modjan magamba kisse elvonulva probaltam lehiggadni, elkezdtem nezelodni ott a kozelben, hogy azert a fiukra is tudjak figyelni, de Sanyi is ott ucsorgott, kozben tett valami megjegyzest, amitol megint felkaptam a vizet, szoval az egesz delutan balul sult el) A gyerekek legalabb jol ereztek magukat. Ruben tenyleg nagyon jo volt, es mondogatta is, hogy neki minden nagyon tetszett, Kevin meg egyszer utoljara kiverte a balhet (mar nem tudott idegesiteni:) amikor ki kellett jonni onnan a jatszosarokbol, mert zartak. Hat igen, ilyen szuper helyeken nem eleg fel ora :)
Ami pedig a kitoreseit illeti, TUDOM, hogy ez jellemzo a 2-3 evesekre, csak elszoktam tole, mert Ruben mar regota nem szokott ilyen lenni, ill nala nem is voltak ennyire eroteljes kitoresek 2 eves koraban, es nagyon rovid ideig tartott, foleg nyilvanos helyeken nem volt jellemzo. Na nem szamit, majd kinovik ezt is :)

Most pedig ime nehany kep, es 1 pici video.